Tomm Coker úgy gondolta, hogy a 2007-es év végre az ő éve lesz, de minden bizonnyal tévedett, ugyanis neki sem járt több a filmiparban a 15 perces hírnévnél. Az egyébként tehetséges képregény rajzoló ugyanis ebben az évben álmodta vászonra a David Elliottal (Négy Tesó) közösen írt Katakombák című alkotását, mely ugyan az imdb-n az "előkelő" 4,5-ös pontszámot tudhatja magáénak, szépen kérek mindenkit, maradjon távol ettől a filmnek alig nevezhető dologtól. Mert bár van forgatókönyve, vannak rendezői (természetesen az írók személyében), van megvilágítás, vannak operatőrök, és színészek, egy ilyen pocsék filmnél egy elsőéves filmművészetis hallgató is jobbat képes összehozni. Ne essék félreértés, a történet maga nem annyira borzasztó, sőt kifejezetten lehetne jó is, ha csiszolgatnak még rajta itt-ott, sőt készülhetett volna belőle egy igazán ütős film is, ha a rendezői székbe egy valódi rendezőt ültettek volna. És nem, az sem segített a filmen, hogy a Fűrész producerei is közreműködtek.
Főhősnőnk Victoria (Shannyn Sossamon: 40 nap és 40 éjszaka) a paranoiás tévképzetű betegek gyönyörű mintapéldánya, aki még a saját árnyékától is frászt kap. Tulajdonképpen nem is értem, hogy mer repülőre szállni, és elutazni egészen Párizsig,hogy meglátogassa nővérét. Carolyn (Alecia Moore, alias P!nk) azzal a céllal rángatja át kishúgát a fél világon, hogy kigyógyítsa beteges félelmeiből, a móka azonban nagyon rosszul sül el. Első körben Carolyn és barátai minden adandó alkalmat megragadnak, hogy a frászt hozzák Victoriára, aki persze minden alkalommal halálosan komolyan veszi a rémisztgetést. A "jótevők" tervének csúcspontja egy különleges partyn örökre megleckéztetni a betoji kislányt.
Már a film elején elhangzik, hogy Párizs alatt fekszik a világ legnagyobb tömegsírja, mely közel 7 millió holttesttel vívta ki magának ezt a rangot. 200 évvel ezelőtt ugyanis, amikor az utcák megteltek betegekkel , a temetők pedig halottakkal, sürgősen ki kellett valamit találni, melynek köszönhetően a városvezetés felépített egy 50km hosszú katakomba labirintust a város alatt, ahová aztán átszállítottak minden hullát. Ezek a katakombák ma keresett turisztikai célpontok, ám nagy részüket a hatóságok lezárták. A leleményes párizsi fiatalok azonban kitalálták, miképpen lehet gazdaságosan, szórakozásra felhasználni ezt a földalatti birodalmat. Minden hétvégén a katakombák egy más pontján tartanak őrületes bulikat, hogy elkerüljék a rendőri közbeavatkozást. Carolyn és barátai egy ilyen partyra viszik el Victroriát, és azt ígérik neki, hogy ez az élmény egy életre megváltoztatja. És mennyire igazuk lett. SPOILERVESZÉLY! Victoriát már a sötéttől és a tömegtől is kirázza a hideg, ám a csodabogyói elvésznek valahol a hullámzó emberhadban, ezért elkezd teljesen bekattani. Csillapításképpen beletöltenek némi alkoholt, majd a lecke részeként elmesélnek neki egy rémtörténetet egy kecskefejű sorozatgyilkosról, aki a katakombákban él, majd életre keltik a sztorit. Nem számolnak azonban azzal, hogy a rendőrség véget vet a bulinak, a labirintust pedig lezárják, Victoria pedig odabent ragad egyedül a sötétben a paranoiájával. Itt egy óra dögunalmas bolyongás kezdődik, mely során Victoria találkozik egy idegennel, aki nem beszél angolul, így nemigazán értik meg egymást, és akiben Victoria nem is igen bízik meg, végül a paranoiája csúcspontján jól fejbe kólintja szegény srácot. Újabb dögunalmas bolyongás következik, majd beköszönt a csúcspont a fordulat személyében: Carolyn kiakad a húgára, aki megölte a barátját, akiről Victoria azt hitte, hogy egy beteg állat. Mindenki nekiesik szegény lánynak, aki majd egy napot bolyongott egy útvesztőben, gyógyszerek és barátok nélkül, így mi más is lehetne a dolog vége, mint hogy a paranoid kislány legyilkol mindenkit, majd beszáll egy taxiba és hazautazik.
Aki ezt végigolvasta, most már érti, miért kérem, hogy senki ne nézze meg ezt a filmet. A színészi játék még úgy, ahogy elmegy egy horrorhoz képest, no de a hang, meg a képen, vagyis úgy összességében a rendezés egy nagy rakás....Feszültségkeltő elemek nulla, egyszer sem kaptam a szívemhez, vagy a villanykapcsolóhoz, inkább csak fogtam a fejem, hogy hogyan képes valaki ennyire szörnyű "filmet" készíteni! A 2007-es év , és a horror kategória szégyene ez a film, de komolyan. Ha tehetném nullást adnék, de olyanunk nincs, így:
