Ryan Murphy és Brad Falchuk neve ismerős lehet a fiatalabb korosztály körében, ugyanis kettejük közös alkotása a Glee – Sztárok leszünk. A páros azonban ahelyett, hogy egy hasonló alkotással bővítette volna repertoárját, nemcsak a korábbi rajongóit lepte meg a műfajváltással, hanem egész Amerikát.
A történet a Harmon családra fókuszál: Benre (Dylan McDermott), Vivienre (Connie Britton), és lányukra, Violetre (Taissa Farmiga), akik Bostonból költöznek Los Angelesbe, miután Vivien elvetélt, Ben pedig megcsalta feleségét egyik tanítványával. Egy felújított kúriát választanak, hogy ott kezdjenek új életet, ám hamar rádöbbennek, hogy új otthonuk nem egy szokványos ház. Nemcsak, hogy szellemek tucatjai mászkálnak körülöttük, még a kleptomániás szomszéddal, Constance-szal (Jessica Lange) is meg kell küzdeniük, annak értelmi fogyatékos lányával, Adelaide-del – aki valamilyen különös oknál fogva kényes kapcsolatot ápol a házzal, és annak sötét és misztikus erejével –, és a kétarcú, csábító külsejű házvezetőnővel, Moira-val (Frances Conroy, Alexandra Breckenridge). Ben rövidesen pácienseket is fogad otthonában, így megismerhetjük Tate-et (Evan Peters), a depresszív, fiatal srácot, aki szinte azonnal beleszeret Violetbe, és miközben kettejük kapcsolata egyre elmélyül, a Harmon család élete is megindul a pokol kapuja felé.
Az American Horror Story egy nagyon részletesen kidolgozott, vérbeli horrorsorozat. A műfaj kedvelői mindent megtalálnak itt, ami csak kell: csikorgó zene, amitől az ember háta is borsódzik; egyedi – nem egyszer kattos – karakterek (szellemek) saját, főleg vérben tocsogós múlttal; rengeteg sikoltozás, egy rejtélyes pince, ami szintén kísérteties múlttal rendelkezik; na és az a rengeteg gyilkosság, ami csak úgy ontja magából a kúria örök lényeit. A történet alakulását ezek után már el is hanyagolhatnánk, de szerencsére olyan klasszikusok ihlették, mint a Rosemary gyermeke, vagy a Ragyogás – ezek pedig rengeteg alapot adtak ahhoz, hogy végül egy igazán ütős sztorit kreáljanak belőlük.
Profi munkáról van hát szó, ezt tükrözi az is, hogy a kiváló színészgárda mellett olyan nevek is vendégszerepelnek, mint Zachary Quinto (Star Trek, Hősök) vagy Eric Stonestreet (Modern család). Az állandó színészek közül az Oscar-díjas Jessica Lange-t érdemes kiemelnünk, aki a háttérben terveket szövögető szomszédot alakítja, és ezért a munkájáért máris Golden Globe-díjra jelölték.
Az egyetlen negatívum, ami érheti a sorozatot, a Murphy-Falchuk párosra jellemző túlzások használata. Már a Glee-ben is észrevehettük, hogy néha nehezen hihető szituációba keveredtek a karakterek (pl. amikor a második évadban Puck belezúgott a suli legkövérebb csajába, vagy gondoljunk csak Sue sajátos humorára), és ez sajnos most is elrettentheti a nézőt, ugyanis itt is elég érdekes események zajlanak le a házban.
Ennek ellenére mégis egy remek sorozat, minden egyes rész növeli a feszültséget, a rejtélyek számát, a meglepetéseket, és a kérdéseket, de ez utóbbiakra aztán szép lassacskán választ is kapunk – bár a legnagyobb kérdésre egy elég elcsépelt klisével rukkolnak elő –, csak türelmesnek kell lennünk. Annyi bizonyos, hogy ha valamire megtaníthat ez a sorozat – azon kívül, hogy hogyan rendezzünk egy tökéletesen hátborzongató horrorszériát –, az nem más, mint hogy ne bízzunk se az élőkben, se a holtakban. Pláne ne a holtakban… Elfojtott perverzitással küszködőknek, és a műfaj kedvelőinek kötelező.
