David Hollandernek íróként ez volt az első próbálkozása a sorozat műfajában, és remek munkát végzett. Ráadásul a forgatásokon rendezőként is kipróbálhatta magát, ahogyan sokan mások is, hiszen a szériának sohasem lett állandó rendezője. Ugyan ezt nem érezte meg sem a nézettség, sem pedig az egyes epizódok.
Burton Fallin egy már-már legendává vált ügyvédi irodát vezet, melynek legjobb fegyvere fia, Nick, aki igazi nagyágyúnak számít a szakmában. De magával ragadja a sikeres élet, drogozni kezd, s közben azt hiszi, sérthetetlen, azonban a törvény keze őt is utoléri. A bíróság, Burton közbenjárásával, "csupán" 1500 órányi közmunkára ítéli, melyet a Jogsegély Szolgálatnál kell letöltenie. Vonakodva ugyan, de megkezdi kötelező szolgálatát a szociális problémákkal küzdő gyerekek mellett. A vérbeli ügyvéd azonban ezekben a piti gyermekelhelyezési ügyekben is képes nagyobb halakat a horogra akasztani. Végül szépen lassan összefolynak az ügyei az apja irodájánál és a Jogsegélynél végzett munkájában.
Tipikus amerikai sorozat, melyben ügyvédek, és nem rendőrök harcolnak egy i
gazságosabb és biztonságosabb jövőért, esetünkben azonban a közmunkaként végzett jogi harcok plusz töltetet adnak az egyes epizódoknak. Az esetek többsége az újdonság erejével hat, és csak elenyésző részük mondható lerágott csontnak. Simon Bakertől pedig ugyanazt a nagyszerű alakítást láthatjuk, melyet már megszokhattunk tőle a Mentalistában, bár a karaktere itt sokkal arrogánsabb. A mellette szereplő színészek nagy része kevésbé ismert, legtöbbjük epizódszínész, ugyanakkor képesek voltak a sorozat színvonalának megfelelő alakítást nyújtani. Gondolok itt Alan Rosenbergre (Chicago Hope Kórház), Dabney Colemanre (Gengszetrkorzó), Raphael Sbargera (A Szökés) vagy Erica Leerhsenre (A texasi láncfűrészes). 
