Los Cronocrímenes - Időbűnök (2007)

vasárnap, május 29, 2011 Bejegyezte: ChYga
A plakátot szemlélve, a gyanútlan filmkedvelő egyből a horror műfajába sorolhatná az Időbűnöket, ám ne engedjük becsapni magunkat, hiszen a 2007-es spanyol remek leginkább a science fiction és a thriller műfajához kapcsolható. Alacsony költségvetésű független filmról van szó, mi sem jelzi ezt jobban, mint hogy az író és egyben rendező Nacho Vigalondo játssza a történet egyik központi figurájának, El Jovennek a szerepét is. Nagyon sajnálom, hogy nálunk nem érkeznek a mozikba hasonló művek, és hogy a bátortalan hazai filmesek nem mernek elrugaszkodni a tucat vígjátékok futószalagra gyártásától, amikor egy hasonló kaliberű mű összehozásához a jó alapötlet kiötlése után minden adott. Netán hiányozna belőlünk a kreativitás magja?

Na de kanyarodjunk vissza jelen filmünkhöz. Az Időbűnök rögtön egy jól felépített alapsztorival indít, ahol új megvilágításba kerülnek az időutazós mozik; Főhősünk, Hector egy tisztességes férj, aki egyszer észrevesz egy félmeztelen nőt a nyaralójuk melletti erdőben. Kíváncsi természetéből adódóan odakeveredik a hölgy közelébe, de mire észbe kap, egy maszkos fegyveres őrült veszi üldözőbe. Nagyon nem szeretnék többet lelőni a történetből, hiszen csak itt kezdődik el a bonyodalom.

A film, tökéletes bizonyíték arra, hogy nagy világsztárok és szemetkápráztató CGI nélkül is lehet üdítően jó sci-fit alkotni. Nem véletlenül tarolt a film megannyi filmfesztiválon a tengeren innen és túl.
Különösen jó ötlet volt Vigalondótól, hogy az időutazás bonyodalmait és paradoxonjait mindössze egy nap eseményeibe sűrítve mutatja be. Hector baklövésinek a következményeit nagyjából logikusan be lehet lőni előre, de ez egyáltalán nem von le a film értékéből, sőt! Kimondottan szenzációs, ahogy a néző kénytelen végigkísérni a cselekmény megváltoztathatatlanságát. Az első negyed óra után ledől az első dominó, mi, a nézők pedig köröm rágva üljük végig, ahogy vele dől az összes többi. Egy majdnem hibátlanul megírt forgatókönyv, majdnem hibátlan végkifejlettel. Nyilván az időutazás logikai bukfenceit nem sikerül itt se kijátszani, de ettől függetlenül az Időbűnök egy végtelenül szórakoztató sci-fi.
Ami esetleg gyenge pont lehet benne, az a film központi figurája, Hector. Félreértés ne essék, nem a színésszel van a baj, (Karra Elejalde sziporkázik) sokkal inkább magával a karakterrel. Néha talán túlságosan is együgyűen viselkedik a szorult helyzetekben.

Mindezek ellenére az Időbűnök egy iszonyatosan precíz mű, ahol minden a helyén van. Csak ismételni tudom önmagam, sajnálom, hogy nálunk nem készülnek hasonló alkotások, viszont annak örülök, hogy a spanyoloknál igen. Nálam abszolút többszörnézős kategória. Bűn kihagyni.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...