Az új X-Akták-ként is emlegetett A Rejtély kétségtelenül az egyik leghype-oltabb, és legsikeresebb sorozat napjainkban. Nem véletlen, hogy annyi kritikában és hozzászólásban hozzák kapcsolatba a fent említett két sorozatot. Gyermekkoromban nagy rajongója voltam Mulder és Scully kalandjainak, de bizton állíthatom, hogy a jelenleg tárgyalt sorozathoz soha nem ért fel, mert bizony A Rejtély az egyik legjobban összerakott produkció, az összes jelenleg futó széria közül. A hazájában 2008 szeptemberétől futó, a Lost-ot megalkotó J. J. Abrams nevével fémjelzett sorozat, a tudományos fantasztikum és a bűnügyi sorozatok határmezsgyéjén mozog; a történet szerint, a hidegháború idején, néhány zseniális tudós, minden képzeletet felülmúló, áltudományos (telekinézis, láthatatlanság, teleportáció, stb.) projekteken dolgozott - leginkább az emberi test és agy lehetőségeinek vizsgálatával. Egy balesetben azonban meghalt egy laboráns, így az ezt követő nyomozás során fény derült az emberkísérletekre, aminek következtében dr. Bishop (John Noble) elmegyógyintézetbe került 17 hosszú évre.
Az elképesztően jól összerakott pilotepizód egy, az FBI-t érintő esettel indít, mely kapcsolatban áll a közel két évtizeddel ezelőtti kísérletekkel. Dr. Walter Bishop-ot kihozzák a St Claire’s Elmegyógyintézet falai mögül, visszaadva régi laborját. Persze csak úgy, gyám nélkül nem engednek ki senkit egy zárt intézetből, így jön a képbe a bohókás tudós, zseni fia, Peter Bishop (Joshua Jackson). A harmadik főszereplő, akit megismerünk, a nyomozást vezető Olivia Dunham (Anna Torv), aki barátja életét igyekszik mindenáron megmenteni.A remek, másfélórás nyitóepizód (mely akár egy rendes filmnek is betudható lenne), mindenidők egyik - ha nem a - legjobb pilotja. Az ezt követő részek mindegyike egy rejtélyes eset körül forog, melyet folyamatosan átível egy főszál, amit nagyon visszafogottan adagolnak az alkotók.
Syfy-fanoknak kötelező, bár mindenki másnak is csak ajánlani tudom ezt az elképesztően magával ragadó sorozatot. Igazából engem már a zseniális főcímmel megvettek, ami nemcsak hogy végtelenül hangulatos, de nem túlzás, ha azt mondom a legjobb főcímdal, amit sorozathoz valaha írtak. Persze ezzel lehet vitatkozni (kíváncsian várom kommentbe, kinek mi a kedvence), de nálam abszolút a Fringe Theme viszi a pálmát. Úgy válik felejthetetlenné, hogy közben képes tisztelegni a nagy előd előtt.
Na de ne gondoljon senki egy teljes X-Akták nyúlásra, erről szó sincs. Valójában nagyon távoli rokonságban áll a két sorozat egymástól. A Rejtély igyekszik minden esetet tudományos síkra terelni. A ufonautákkal való kapcsolat és a misztikum teljes egészében hiányzik belőle (ez utóbbira ott a szintén remek Odaát).
Tehát egy vérbeli sci-fi sorozatról beszélhetünk, ahol rengeteg olyan régi és új elméletek (időutazás, párhuzamos univerzumok, stb.) kerülnek terítékre, amik ismerősek lehetnek más hasonszőrű művekből is.
A titokzatos események mellett nagyon nagy hangsúlyt kapnak a karakterek, ami nagyon nagy erőssége a sorozatnak. A főszereplőink szerethetőek, könnyen tudunk azonosulni velük, attól függetlenül, mennyire sötét éppen a múltjuk. Közel sem egydimenziósak, attól függetlenül, hogy sokszor klisékből épülnek fel. Miután kibontakoznak, és teret ad nekik a sorozat, hamar a néző szívéhez nőnek. Kiemelendő dr. Bishop karaktere és az azt alakító John Noble (aki egyébként, jelenleg az egyik legjobban fizetett sorozatszínész), aki olyan hitelesen formálja meg a sajátos és szétszórt lángelmét, hogy gyakorlatilag ő maga képes lenne elvinni a hátán az egész sorozatot. A fiát, Petert alakító Joshua Jackson, mint a legnagyobb húzónév, Dawson haverjaként lehet ismerős. Ahogy ott, úgy itt is hozza, amit kell, de nem többet és nem kevesebbet. A gyengébbik nemet képviselő Nina Torv, szintén jó választásnak bizonyult. A karakteres arcú színésznő ügyesen lavíroz az egyszer törékeny és megtört, máskor pedig magabiztos és határozott FBI ügynök karakterében. Mellettük még rengeteg nagynevű cameo-t is köszönthetünk (pl. Leonard Nimoy, Diane Krueger, Christopher Lloyd, Peter Weller, stb.), akik csak még magasabbra dobják azt a bizonyos lécet, ami már így is a felhők felett jár.
Az első évadban, azontúl hogy megismerkedünk a figurákkal és azoknak múltjával, rengeteg érdekes és elgondolkodtató esetet tárnak elénk. Mégis az évad közepe felé leül picit a sorozat, ám a záróepizód hál’isten visszazökkenti minket a Fringe világába. Jó évad, magasan az átlag fölött, ám a három közül mégis ezt mondanám a leggyengébbnek.
A Rejtély másik nagyon nagy pozitívuma a humor. Az apa és fia kapcsolat rengeteg komikummal szolgál, sokszor megfelelően oldva a feszült világvége hangulatot, ami elengedhetetlen is, lévén egy ízig-vérig J. J. Abrams produkcióról van szó. A rengeteg utalás a klasszikus sci-fi produkciókra, és a fordulatos cselekményvezetés odaszögezi a nézőt maga elé.
Nyilván én sem nézem az összes, jelenleg futó sorozatot, de azok közül, amikkel eddig találkoztam, A Rejtély az egyik legokosabb és legelgondolkodtatóbb. Ha nem is tökéletes, egy biztos: kihagyhatatlan!
