Hol is kezdjem?! Ez pont egy olyan film amit a köznyelv egyszerűen drogosfilmnek, az avatottabb réteg drámának nevez. Azok viszont akik személyes párhuzamokat vonnak a történet kapcsán, azok sokkal több jelentőséget tulajdonítanak neki a semmitől. Én azok közé tartozom akik szerint ez nem több egy drogosfilmnél, és a létrejötte maximum azt a célt szolgálja, hogy elriassza a kezdő drogfogyasztókat, illetve elgondolkoztassa- már amennyire lehet - a komoly szerhasználókat.
Engedjétek meg, hogy egy rövid kitérővel elmesélhessem, szerintem miként is működik ez a dolog.Egy viszonylag jól szituált 21 éves srác boldog párkapcsolatban élt két évig, szintén jól szituált - bár könnyen nevezhetjük plázacicának is – barátnőjével Londonnal. Már az első fél órából kiderül, hogy a helyszínek berendezései, a karakterek ruhái és felszereléseinek legolcsóbb darabjai is a minimálbér felső határát súrolják. Nekem innentől kezdve annyit mond csak ez az egész, hogy pár agyatlan gazdag sznob nem tud mit kezdeni az idejével és a pénzével. Nem is hibáztatom őket, mert ha nekem is tellne mindenre amire szükségem van, bizonyára én is többet buliznék, minőségibb piát innék, és taxival fuvaroztatnám a hátsóm. Csakhogy egy épeszű ember ha lelki problémája van; vagy megoldja, vagy megoldja segítséggel. Lehet ez barát, vagy szakember. Nempedig gyávaságából hamis valóságba menekül saját maga és szerettei elől, minek következtében csak a hamis önmagát és hamis szeretteit fogja találni.
Magával a rendezéssel nincs a világon semmi amibe belekötnék. Jó a rendezés, nagyon is. Szépek a beállítások, vágás meg egyenesen lenyűgöző. Vagyis Hunter Richards fejében, hogy mi járhatott mikor elhatározta, hogy Ő bizony betör a mozik világába, azt csakis Ő tudhatja, de biztos vagyok benne, hogy a forgatásba jelentősen több energiát fektetett a forgatókönyv írásnál. Számomra ez mindenféleképpen csak egy erős közepes alkotás.Oké ott a DVD borító: Aha! Jessica Biel meg Jason Statham. Ez tuti jó film! Valóban Statham Úr aki feljebb billenti a mércét, de kevés olyan film van ahol egy szereplő visz mindent a hátán, amit a végén azzal nyugtázunk, hogy jól szórakoztunk. Sajnos most is így van, önmagában ez kevés. Izgalmasnak nem izgalmas. Fordulatosnak nem fordulatos.
Tehát! Van itt egy srác aki nehezen mutatja ki az érzéseit, persze ennek ellenére imádja a szerelmét. Állandó féltékenykedésével az őrületbe kergeti a lányt, minek eredményeként két év együttlét után szakítanak. Azóta hat hónap telt el és a srác komolyan ráállt a kokainra. Részemről ennyi a film. Nem tudom elfogadni, feldolgozni, hogy valaki egy szakítás után ezt tegye magával. A szerelem egy szép dolog, és ha vége van az nagyon szar. Örök érvényű a mondás, hogy az idő meggyógyít mindent, de az az ember aki nem képes méltósággal viselni a sorsát, belátni a hibáit, nem képes akarni a javulást, az ne várjon csodát a siránkozásért cserébe. Nem olyan régen két hozzám nagyon közeli ember ment szét 6 azaz hat év után, és amíg ez a film a képembe hazudott, Ők folyamatosan megmutatják, hogy az élet jóval több ennél.
