Mivel nem is olyan rég ünnepelhette volna Akira Kurosawa századik születésnapját, úgy gondolom elérkezett az ideje egy bejegyzésnek a rendező egyik nagy mesterművéről, a Hét Szamurájról. Kurosawa, Ázsia máig legnagyobb direktora, filmjével tovább erősítette hírnevét, melyet már a Vihar Kapujában című zseniális művével kivívott. A japán remekmű nemcsak hazájában lett hatalmas siker, hanem Amerikában is. Nem csoda hát, hogy hat évvel később az álomgyár le is csapott a történetre, hogy egy új, western köntösbe (A Hét Mesterlövész) öltöztethesse fel ezt a kitűnő mozit.
Kurosawa mesterműve 50 év távlatában és elámítja nézőit. A remek történetvezetés, az izgalmas cselekmény, de még a porosodó hangulata is segít, hogy felejthetetlenné váljon a Hét Szamuráj.
A film a XVI. Századi japánba kalauzolja el a nézőket, ahol egy falu lakói hét kóbor szamuráj segítségét kérik, az őket fenyegető veszéllyel (portyázó tolvaj bandák, katonák) szemben. Egy jelképes fizetség fejében a szamurájok életüket kockáztatva szállnak szembe a falut fenyegető ellenséggel. Eleinte inkább önmagukért küzdenek a bátor harcosok, ám fokozatosan, egyre határozottabban állnak a parasztok mellé, mígnem életüket is kockára téve védelmezik meg a falut a betolakodóktól.
A film a XVI. Századi japánba kalauzolja el a nézőket, ahol egy falu lakói hét kóbor szamuráj segítségét kérik, az őket fenyegető veszéllyel (portyázó tolvaj bandák, katonák) szemben. Egy jelképes fizetség fejében a szamurájok életüket kockáztatva szállnak szembe a falut fenyegető ellenséggel. Eleinte inkább önmagukért küzdenek a bátor harcosok, ám fokozatosan, egyre határozottabban állnak a parasztok mellé, mígnem életüket is kockára téve védelmezik meg a falut a betolakodóktól.
A zseniális ázsiai rendező tökéletesen megfelelt a nyugati nézők igényeinek, igaz, a direktor nagy rajongója volt John Ford munkáinak, így kijelenthetjük, hogy a Hét Szamuráj részben, vadnyugati mozik ihlette alkotás. Bár Kurosawa felhasználja a western egyes elemeit, a hatás, amit elért, egészen újszerű. Itt fordul elő először, hogy a hősök erkölcsileg nem állnak mindenek fölött, sőt, önző szándékok vezérlik tetteiket. Az, hogy a harcban a jók oldalán állnak inkább tudható be a véletlennek. Később ez az elem a western műfaj elengedhetetlen elemévé válik, gondoljunk csak olyan klasszikusokra, minta Django-ra, a Volt egyszer egy Vadnyugat-ra, vagy a Dollár trilógiára, aminek mellesleg az eredetije szintén a „Kurosawa műhelyből” került elő.
A szamurájok karakterét és személyiségét részletesen kidolgozott jellemrajzon keresztül ismerhetjük meg, és nyomon követhetjük lelki átalakulásukat. Majd három órán keresztül izgulhatunk értük egy fenomenális kalandfilmben, mely úgy varázsol el minket az egykori hősök egzotikus világába, hogy alig bírunk a mozi végén felocsúdni a látottakból. Bár elismerem, néhol túljátszottnak érezhetjük az aktorok játékát, ez inkább a keleti filmgyártás stílusának tudható be, hisz a színészek pazar alakításokkal teszik teljessé az amúgy is kifogástalan filmet.
Sajnos nem rég szembesültem vele, hogy 2011-re érkezik a legújabb remake. Igazából nem értem a dolgot. Valóban szükség van arra, hogy egy máig hibátlan alkotást a mai technika lehetőségeit kihasználva újraforgassunk? Szerintem nincs. A Hét Szamuráj így tökéletes, ahogy van!
Sajnos nem rég szembesültem vele, hogy 2011-re érkezik a legújabb remake. Igazából nem értem a dolgot. Valóban szükség van arra, hogy egy máig hibátlan alkotást a mai technika lehetőségeit kihasználva újraforgassunk? Szerintem nincs. A Hét Szamuráj így tökéletes, ahogy van!
