Nemrég kérdezte tőlem valaki, hogy nem tudnék-e mondani neki, valami vicces mozit, ami felejthető ugyan, de az adott pillanatban tökéletesen leköti a nézőt, és jól elszórakozik rajta. Egyből a Példátlan Példaképek ugrott be, nem véletlenül. Számomra az utóbbi idők egyik legnagyobb, kellemes meglepetése volt ez a film. A mozi teljesen a nézhető kategóriába esik, és az utolsó pillanatig szórakoztat, közhelyessége és kiszámíthatósága ellenére.
Danny (Paul Rudd) és Wheeler (Sean William Scott), a két, energiaitalt népszerűsítő srác, egy nap hazavágják a munkájukhoz elengedhetetlen céges autót, a törvény pedig börtönbüntetésre, vagy 150 órányi közmunkára ítéli őket. A Sturdy Wing jótékony szervezetéhez kerülve, rájönnek, hogy lehet jobban jártak volna, ha inkább a börtön mellett döntenek. A központ igazgatója ugyanis a legelvetemültebb kölykök közé osztja be őket. A két semmirekellőnek minden erejükre, és élettapasztalatukra szükségük lesz, ha helyt akarnak állni a problémás gyerkőcök között.
A két színész párosa nagyon működik a filmben, mintha rájuk írták volna a szerepeket. Seann William Scott ismét hozza a formáját, Paul Rudd pedig a jobban sikerült alkotásai közé sorolhatja a filmet, aminek már ideje volt (igaz, sajnos az utóbbi időben „visszaesett”, az olyan borzalmaknak köszönhetően, mint a Spancserek, vagy a Year One). A filmben nincsenek felesleges karakterek, mindenkinél megállás nélkül röpködnek a poénok. És ami még nagyon fontos, hogy a karakterek végig szerethetőek tudnak maradni.
Annak ellenére, hogy a mű R besorolást kapott (ezt valószínűleg a sok káromkodással érdemelte ki), én családi moziként tekintek rá, amit csak ajánlani tudok mindenkinek.
A filmben ugyan fellelhetőek a már megszokott hollywoodi agymenések elemei, mégis komoly témát feszeget, és mindezt gondoskodással teszi. Persze megértem, ha valakinek nem fogja a mozi elnyerni tetszését, hisz szerethetősége mellett, nem tudta elkerülni a megszokott kliséket és közhelyeket. Biztos, hogy kell hozzá egyfajta hangulat, de ha az megvan, garantált a kellemesen eltöltött 97 perc.
