The Fourth War - A negyedik világháború (1990)

kedd, január 24, 2012 Bejegyezte: CAN
"A Francia kapcsolat rendezőjének groteszk háborús filmvígjátéka Nyugat-Németországban játszódik, 1988 Novemberében. Egy kilométerre a csehszlovák határtól az amerikai határőrtiszt, Knowles ezredes kollégáival szemtanúja lesz, amint orosz katonák agyonlőnek egy fegyvertelen civilt, aki át akart szökni az amerikai övezetbe. A Távol-Keleten kiképzett amerikai tiszt első felháborodásában le akarja lőni Valacsev ezredest. S bár felettesei keményen megdorgálják "nem diplomatikus" magatartása miatt, katonai becsülete nem hagyja nyugodni. Átszökik a keleti zónába, hogy személyes elégtételt vegyen. Így kezdődik az orosz és az amerikai tiszt különös párharca, "a negyedik világháború".--(Forrás port.hu)
Ennyi bevezető után az ember úgy gondolná, hogy egy jó kis filmet kap tele akciódús jelenetekkel és jópofa figurákkal. Nos a valóság kissé máshogy mutat. Habár a film eleje jól indul mégis a "hógolyós incidenst" követően ellaposodik valahogy az egész és bár a végére azért visszahozza a színvonalat a köztes részt bizony embert próbáló feladat végignézni.

De hol is lehet a probléma ami miatt nem sikerült ez a film?
Kezdjük a kategóriába sorolásával. Mint az fentebb olvasható a port "groteszk háborús filmvígjáték"-nak titulálj amíg az IMDB inkább a Drama/Thriller kategóriába sorolja. Hát igen, ez egy alapvető probléma amit nem szabad figyelmen kívül hagyni. A film maga nem igazán tudja, hogy mit is akar ő igazából. Próbálkozik poénok elhintésével, de mindemellett mégis nagyon komoly akar maradni ami ezek kárára vész. Aztán próbálkozik belevenni fordulatokat, de azok meg annyira kiszámíthatóak hogy már-már untatóvá teszik a néző számára. Én személy szerint inkább filmszatíra kategóriába sorolnám mintsem alábbi kettőbe. (Példaképp az egyik legismertebb filmszatíra (film IMDB őt is dráma kategóriába sorolja amit inkább én egyfajta "konténer" rangsorolásnak neveznék,hogy nehogy belekössenek a túlzott konkretizálásba.)

Másik egetverő gond szerintem a főszereplő:
Tudom én, hogy halottról jót vagy semmit sem, és ebben az esetben inkább a semmit semet kell választanom. Roy Scheider "alakítása" hát koránt sem mondható tökéletesnek.(Nem mintha ez valaha is igaz lett volna rá.)
Voltak szerepek amik eltalálták lásd Mindhalálig zene vagy Az óriás hal támadása, de itt inkább magának a filmnek köszönhette sikerét mintsem önnön tündöklésének a filmvásznon. Problémája ott adódik ennél a szerepénél, hogy egyszerűen nem vicces. Próbálkozik szegény a nézésével, de másra sajnos nem futja neki. (Természetesen ebben nagy hibája van magának a rendező "úrnak" is, hogy ennyire ráhagyta a figurát). Aztán vegyük azt a tényt, hogy elvileg ő egy háborús veterán aki számtalan komoly bevetésen vett részt, megjárta Vietnámot és még mindig gyűlik benne a harci kedv. Ezzel így alapjaiban semmi kivetni valóm sincs, de az ember túl öreg a szerepéhez! Nagyon kitűnik, hogy alig bír lépni az 50 centis hóban is nem, hogy tüzérségi támadás ellen futni az erdőben.
Mindezek ellenére én hiszek abban, hogy kilehetett volna alakítani úgy a szerepét neki, hogy ne tűnjön ennyire ripacsnak miatta. 

Az ellenfél szerepében Jürgen Prochnow.:
Ő bizonyította rátermettségét a szerepre (pl.:Das Boot). De valahogy az ő karakterét is sikerült elszúrniuk a készítőknek. Alapjaiban véve próbálták megalkotni Jack Knowles tökéletes vetélytársát aki mindenben hasonló érdemeket tudhat magáénak mint amerikai "bajtársa". Habár ezt Valachev ezredes személyében megtették mégsem érzi az ember a két fél közötti ellentétet. 
Addig rendben van, hogy csúnya szovjet és hősies amerikai katona harcol egymással, de ez valahogy nem jön át. Attól még, hogy határőrök nem kell törvényszerűen utálniuk a szomszédos felet, ráadásul még pont, hogy az amerikai fél kezdi a civakodást.


A film technikai hiányosságai:

A történet ugyebár 1988-ban játszódik amikor még ugyan volt Szovjetunió de eléggé romokban már. Maga a környezet, a technikai hatások, a speciális effektek (igen azok is vannak) inkább érzékeltetnek egy 1970-ben készült filmet mint egy 1990-est. Az összes akciójelenetet átövez egyfajta mono hangulat. (mint A híd túl messze van -ban). 
Nem bírom szó nélkül hagyni a helikopteres jelenetet, ami egyenesen szégyen egy 1990-es filmhez, ugyanis nem voltak képesek szerezni egy orosz helikoptert. Inkább a jól bevált már Vietnamban is működő amcsi S-58-ast tették be. Értem én, hogy nem tudtak szerezni orosz helikoptert, de 1990-ben már egy Mi-24 makettot is tudtak volna úgy beletenni a filmbe,hogy az igazinak hasson. Ezt én igénytelenségnek veszem és nagyon súlyos hibának tartom.
Másik, hogy a hangokra se figyeltek. Divatjamúlt fegyverhang effekteket használtak persze lehet,hogy én veszem túl komolyan a dolgot.

Konklúzió:

Összességében nem kaptunk egy rossz filmet. A maga hiányosságaival együtt is szerethető,de inkább az erősen egyszer nézhető kategóriába tartozik. (Azt azért furcsállom, hogy nem dolgozták még fel 100 fajta módon ahogy azt Hollywoodban szokás, mert még egy kiemelkedő darab is kijöhetett volna belőle.)









Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...