Tower Heist - Hogyan lopjunk felhőkarcolót (2011)

csütörtök, december 08, 2011 Bejegyezte: Névtelen
Most már biztos, hogy a vígjátékok meghaltak, míg a közhelyek élnek, ugyanis ez a film is csak egy újabb sikertelen próbálkozás arra, hogy hosszú percekig tartó kacagásra bírják a nézőket. A legnagyobb problémám mégsem a tömegfilm érzéssel volt, hanem a karakterek jellemével. De kezdjük csak a legelején: adott egy rendező, Brett Ratner, akitől az életben még jónak mondható filmet nem láttam, a Csúcsfomában filmeket leszámítva. Ez az ember producernek és nem rendezőnek született, de mentségére váljon, rossz forgatókönyvből nem lehet jól dolgozni. A vezető írók remekül kiegészítik egymást, egyfelől Jeff Nathason már lerakott néhány remek munkát az asztalra, másfelől viszont Ted Griffin hamarosan eltűnik a süllyesztőben, ugyanis az Ocean's eleven óta még egy rendes screenplayt sem sikerült összehoznia. Ráadásul rajtuk kívül még vagy fél tucat író serénykedett a forgatókönyvön. Ilyen stábbal pedig képtelenség remek vígjátékot összehozni.

A színészekkel alapvetően nem voltak problémáim, azt leszámítva, hogy Ben Stiller egyre öregebbnek látszik és egyre rosszabbul játszik, és valamiért folyton őt akarják lenyomni az ember torkán. Szóval valaki már igazán elárulhatná, kinek kell szólni, hogy többet szeretnénk Eddie Murphyből és kevesebbet Stillerből. Persze a Beverly Hills-i zsarunak is voltak már csúnya melléfogásai, de azt hiszem mindenki egyet ért velem abban, hogy bárkit/bármit is alakít, már azon nevetni kezd az ember, ahogy előadja a figurát. Azt hiszem ez volt az oka annak is, hogy a Hogyan lopjunk felhőkarcoló-ban is az ő karaktere, Slide szolgáltatta a legtöbb poént. Stillernél még Michael Peña is jobban alakított, annak ellenére, hogy eddig nem sokszor szerepelt vígjátékban. Ami pedig Casey Afflacket illeti, egyáltalán nem illik hozzá a beszari, balfék és szerencsétlen Charlie karaktere, egyszerűen borzasztó párosítás volt. Matthew Broderick felett pedig igen csak eljártak már az évek, hol van már, mikor meglógott a Ferrarival? Sajnos nem nagyon sikerült eldöntenem, hogy ennyire jelentéktelenné vált-e az évek során a színészi játéka, vagy csupán a karaktere volt ennyire feledhető, minden esetre nem volt egy emlékezetes alakítás. Végeredményben tehát egyedül a vegyes rajzolatú karakterek szerencsétlenkedései nevettetik meg a nézőt, azt sem olyan, "hagyjuk abba ó, mert bepisilek" módon.

A történet pedig a szokásos nyúljuk le a lóvét a gazdagabbtól sablonra készült: Arthur Shaw (Alan Alda) elsikkaszt több millió dollárt többek között az alkalmazottai nyugdíjalapját, akik miután belátják, hogy jogi úton sehogy sem fogják visszakapni a pénzüket, kezükbe veszik az irányítást. Még jó hogy kéznél van a Tower menedzsere, Kovács (Stiller), egy szobalány (Gabourey "Gabby" Sidibe), aki ért a széfekhez és egy rakás vállalkozó szellemű, unatkozó szállodamunkás. A baj csak az, hogy hiába a sokfajta tehetség, mégsem igazán értenek a rabláshoz, szerencsére azonban Kovácsnak van egy rossz-arcú szomszédja, Slide, a kérdés csak az, valóban tud e rajtuk segíteni valaki, aki mindeddig csak erkélyeket fosztogatott. A terv kidolgozását követően, miután természetesen minden különösebb nehézség nélkül beveszik a Tower penthouse lakását nem semmi formában ráakadnak Shaw vésztartalékára, amit szintén nem semmi módon lovasítanak meg. Aki azt hiszi, már minden menekülési és szajrémegfújási technikát látott, az értelmezze újra a rabló-pandúros filmeket, mert ilyet még biztosan nem látott. Hiába, az alkalom teszi a mestert, de higgyétek el, már ezért a fordulatért érdemes végignézni a filmet.

És ami a konfliktus többi részét illeti, sikerült belepasszírozni a filmbe néhány szövetségi ügynököt is, akiket mintha csak utólag toldottak volna hozzá a történethez, és azon kívül, hogy Téa Leoni dögös barna hajjal, és még mindig nagyon tehetséges, nem sok vizet zavarnak.

Azt hiszem egy félig kész, de nagyon jó sztorit csaptak össze és dobáltak fel a vászonra, és bár összességében élveztem a filmet, kár érte, mert még egy kis plusz idővel és munkával, egy igazán ütős vígjáték kerülhetett volna a mozikba. Kicsit olyan érzésem volt, hogy valakinek volt egy állati jó ötlete a fordulatra, amit mihamarabb meg akart mutatni a világnak. Talán túl hamar is.

Hogyan lopjunk felhőkarcolót trailer:
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...