Mi történik, ha a napsütésben csillogó vámpír másfél órán keresztül vérben fürdik, és mindenkit legyilkol maga körül? Sajnos nem sok. Az Emmett Cullent alakító Kellan Lutz beállt a sorba, és Kristen Stewart után ő is bebizonyította, hogy képtelen kilépni a vega vérszívó árnyékából.
Nem is lenne ezzel nagy baj, csak épp a film önmagában is iszonyatos. Történetet ne keressünk, mert az egyáltalán nincs is benne. David Lord (Kellan Lutz) egy szerencsétlen baleset folytán elveszíti terhes feleségét, majd két hónappal később egy mexikói bárban leljük őt, hulla részegen. Már ekkor kinézi őt egy csinos nő (Katia Winter), David pedig enged a kísértésnek. Felviszi őt a szobájába, csakhogy még mielőtt bármibe is belebonyolódhatnának, Davidet elkábítják. Amikor pedig felébred, élete legrosszabb rémálmában találja magát: egy online – és persze illegális – műsor keretein belül kényszerítik őt elrablói arra, hogy a gladiátorjátékhoz hasonló viadalban megölje ellenfelét. Ezzel pedig elkezdődik a leghosszabb 90 perc, amit életemben végigszenvedtem.
Ha egyvalamire biztosan, akkor legalább a látványra nem lehet panaszunk. Egyfelől az Alkonyat-rajongók élvezhetik Lutz izomagy testét – épp, mint Jacob Black, ő sem tudja két percnél hosszabb ideig magán tartani a felsőjét –, másrészt a pasik is élvezhetik a meztelen nőket, valamint a vége-hossza nincs véresen-brutális akciójeleneteket. Utóbbi látványvilága és rendezése nagyon is hasonlít Zack Snyder Álomháborújára, de ezen már meg sem lepődünk. Az egész film szinte egy az egyben egy Gamer – Játék a végsőkig ripoff, az Arena azonban semmilyen üzenetet nem hordoz magában. Értelmetlenül erőszakos, ráadásul az utolsó jelenetek közé betűzött csavar is erőltetett. A néző vagy dühöngeni fog rajta, vagy nevetni – de mindegyik esetben nagy csalódást okoz.
Hogy Samuel L. Jackson miért is szerepel ebben a szörnyűségben, fogalmam sincs, mindenesetre legalább a játékával feldobja az amúgy nagyon egyhangú, élettelen filmet. Ő irányítja az online műsort, ő a főgonosz, akiért David Lord majd eljön, és megöli. Nagy kár, hogy az a jelenet is iszonyatosan pocsék lett, mind a kivitelezésben, mind pedig Lutz alakításában. A színésznek elfogyhattak a tartalékai, mert az összes kiejtett mondatával egy ZS kategóriás FPS játék szinkronjára hasonlított…
Jonah Loop (A szállító 2, Testvérek) biztos nagy lelkesedéssel ült át a rendezői székbe a spéci effektek felügyelete után, mégis, talán jobb lett volna, ha másnak adja át ezt a helyet. Lehet, hogy az Arena képi világa felér egy menő hollywoodi filmhez, ez sajnos korántsem elég a sikerhez. Azoknak ajánlom, akik kifejezetten szeretik a látványos kivégzéseket és a mindent betöltő vértócsákat.