The Ward (2010)

hétfő, június 27, 2011 Bejegyezte: Negro69
Carpenter neve bizonyára nem ismeretlen a többség számára, azonban legújabb horror filmjének kapcsán valószínűleg sokakban ébrednek kétségek a felől, hogy meg merjék-e egyáltalán nézni a szebb napokat is megélt rendező legújabb filmjét. Pár évtizeddel ezelőtt a rendező neve még úgy mond garancia volt egy jó filmre. Elég megemlíteni akár a Halloweent, mellyel a hírhedt horror ikont Michael Myerst hívta életre, majd nem sokkal rá megrendezte A Köd című horrorját mely szintén klasszikus a rajongok körében, de említhetnénk akár későbbiekben készült The Thing, Christine vagy a Sötétség Hercegét, és még hosszasan folytathatnánk a sort. Az utóbbi időkben azonban úgy látszik, hogy a szépen felépített hírnevének erőteljes lerombolásán fáradozik, mely látványosan érezhető volt a Vámpírokon, majd még inkább az ezt követő Mars Szellemén. Ennek fényében azt hiszem érthető is, hogy legújabb egész estés filmjére kilenc évet kellett várnunk, és még így sem övezte túlzott reklám és a filmet. Szereplők tekintetében is elsősorban kezdő színésznőket kapunk, ismertebb név talán Amber Heard lehet, akit legutóbb Nicolas Cage oldalán domborított a Féktelen Haragban, de egy rövidebb szerep erejéig feltűnt a Zombielandben is. 

A film történetének központjául egy elmegyógyintézet szolgál, amely egy horror film szempontjából még akár ideális választás is lehet. Itt ébred fel Kristen, aki múltjáról nem sokat tud felidézni, ezt tetézi, hogy a zárt osztályról folyamatosan tűnnek el a nő páciensek, akiknek a számát látszólag egy dühös szellem igyekszik folyamatosan csökkenteni. Kristen számára, így már csak egy kiút kínálkozik, mielőbb megszökni az intézetből. A feladat azonban koránt sem bizonyul, olyan egyszerűnek. Továbbá a helyzetet a történet során felszínre kerülő sötét titkok is nehezítik.Erőteljes deja vu érzésem támad a film megnézése után, ugyanis valami nagyon, de nagyon hasonlót már láttam, de ha most ideírnék, egy filmcímet azzal valószínűleg kimeríteném a spoiler fogalmat, a többség szerintem így is egyből fog tudni asszociálni erre a filmre.

Összességében mégis azt mondom szép rendezői próbálkozást láthattunk. Carpenter visszatért az alapokhoz, ahhoz, amiben mindig is az egyik legjobb volt a feszültségkeltéshez. Tény, hogy a régi klasszisoknak a nyomába sem ér a film, de napjaink horror felhozatalának tekintetében szerintem nem sok okunk lehet panaszra. A feszültség jól volt adagolva, a történet ügyesen lett kibontva, így meg merném kockáztatni, hogy Carpenter újra a jó úton halad, ezért is mertem a filmre egy hat pontost adni (csak aztán el ne kiabáljam a dolgot). Azok, akik egy élvezetesebb horrorra vágynak nyugodtan elővehetik, továbbá a Carpenter rajongóknak is némi vigaszt jelenthet főleg a rendező előző filmjei után, de azért csodát se várjon tőle senki.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...