Egyetlen, ám annál kiválóbb érvem van amellett, hogy miért kell megszerezni és végignézni ezt a sorozatot: James Belushi. Ugyan a színész eddig mindössze egyetlen díjat gyűjtött be, mióta a '70-es évek végén elkezdte látszólag megállíthatatlan pályafutását, a világon mindenhol ismerik a nevét. A Kutyám, Jerry Lee (1989) és a Jog/Ászok főhőse minden alkalommal megnevettet minket, amikor színre lép, nincs ez másképpen Jim karakterével sem. Miután a sorozatot műsorra tűzte az ABC 2001-ben, a nézettsége folyamatosan nőtt, sőt olyan népszerűvé vált, hogy az eredetileg hat évadra tervezett műsor két további évaddal bővült. A széria indulása óta, rengeteg író és rendező fordult meg a stúdióban, de én bizton állítom, hogy a legjobb évadok 2003 után születtek, miután Belushi is kapott egy rendezői széket.
A helyzetkomikum központi figurája a kertvárosi apuka, Jim (James Belushi), aki folyton kínos és zavaros szituációkban találja magát lustasága és hanyagsága miatt. Felesége Cheryl (Courtney Thorne-Smith: Melrose Place) hiába bíz rá bármit, és hiába próbálja megértetni Jimmel, miért és hogyan kellene felnőttként viselkednie, folytonosan kudarcot vall. Viszont egy szava sem lehet, hiszen húga, Dana (Kimberley Williams-Paisley: Örömapa) már az esküvő előtt figyelmeztette, hogy egy tuskóhoz megy hozzá, aki nem érdemli meg. S habár Dana az évek előrehaladtával próbálja fenntartani ellenszenvét Jimmel szemben, nem egyszer szemtanúi lehetünk annak, hogy bizony ő is megkedvelte ezt a tuskót. Nem így Andy (Larry Joe Campbell: Nancy ül a fűben, Elhajlási engedély), Cheryl öccse, aki a kezdetektől fogva Jim legjobb barátja és munkatársa. Rendszerint együtt keverednek bajba, ahogy az a férfiaktól elvárható, hiszen a férfi összetartás bizony becsületbeli ügy. A lányok viszont cseppet sem kímélik a család elkényelmesedett tagjait, minden rossz lépésükért kegyetlenül megbüntetik őket.
Jimnek és Cherylnek kezdetben három gyermeke van: Gracie (Billi Bruno), Ruby (Taylor Atelian) és Kyle (Conner Rayburn), de a későbbiekben még két fiúval bővül a család. A gyerekek természetesen külön kalamajkát jelentenek Jimnek, sokszor pedig olyan kötelességek elé állítják, amikről szíves örömest lemondana. A gyerekzsúrok, születésnapi összejövetelek és az iskolai előadások nem Jim világa, de mellette szól, hogy mindig próbálkozik, habár az alternatív megoldási sokszor nagyobb erőbefektetéssel járnak, mint az eredetileg rábízott feladatok.
A gyerekszínészeknek remek ugródeszka ez a sorozat és Billi Bruno elég tehetséges ahhoz, hogy a későbbiekben mozifilmekben is viszontláthassuk, ugyanakkor kérdés, hogy képesek e ezek a gyerekek levetkőzni egy karaktert, melyben az egész gyermekkorukat töltötték. Egyébként már többször is jelölték őket a Fiatal Művészek Díj-ra (Young Artist Awards), habár eddig még nem volt szerencséjük, ahogy a sorozatnak sem. 2006 és 2009 között minden évben jelölték Emmy díjra a legjobb fotósrendező kategóriában (George Mooradian), de sajnos egyszer sem nyert, ezután pedig már nem is lesz rá lehetősége.