
A történet szépen bontakozik ki, a viszonylag kevés szereplő igencsak jól alakít, az én kedvencem a nőci lett, talán furcsa, de nagyon tetszettek a megszólalásai. Picit sem éreztem vontatottnak a cselekményt, a film szépen lefolydogált, különösebb töltelékrészek nélkül. A Kubrick féle elvontabb humor számtalanszor megcsillan, megszokott módon tökéletes elegyben a komolyabb részekkel, egy percig sem fogunk röhögőgörcsöt kapni, de gyomorfekélyt sem a szétrobbanó feszültségtől, tökéletes keverék. Igazából ezt hiányolom nagyon a mostani filmekből, alig akad pár ahol hallhattunk ilyen szellemes dialógusokat, inkább a két szélsőség uralkodik : az egyszerű mint a faék szerűek, illetve az álelvont kotyvaszok. A film megvalósítása annak idején egyedülálló volt, az idősíkok váltogatása akkoriban még újdonságnak számított, többször visszatekerve a részeket az egyes szereplők szemszögéből, mindezt teljesen olajozottan és nem zavaróan, ami nagyon fontos. Egyszóval ez egy remek alkotás, a befejezés pedig a legötletesebb amit valaha filmen láttam, keservesen ironikus, egyszóval zsenális, ahogy maga a film is, csak ajánlani tudom.
