Neil Burger, akinek a nevét elsősorban, mint A mágus író-rendezője jegyezhettük meg, három év után most új filmmel jelentkezett, melynek főszerepére a Másnaposok óta hatalmas népszerűségnek örvendő Bradley Cooper-t sikerült megnyerni. Így utólag pedig azt mondom, Cooper örülhet, hogy bekerült a moziba. Mert ez a film jó. Mondhatnám: odabasz. Vagy másképp: idén ez eddig a csúcs.
Pedig épp csak egy kicsi eredetiség fedezhető fel benne, de azt is nagyítóval kell keresni: a Csúcshatás tulajdonképpen egy Crank tükrözés. Eddie Morra (Cooper) ihlettelen, pénztelen, alkoholista író, aki hónapok óta görnyed a könyve fölött, amiből csupán egy szót sikerült megírnia. Ebben a kilátástalan helyzetben fut össze exsógorával, akivel már hosszú évek óta nem látták egymást és aki még mindig dílerkedik, bár már magasabb szinten nyomja az ipart. Vernon nem is tétlenkedik, rábeszéli Eddie-t egy új, kísérleti stádiumú gyógyszerre, ami aktiválja az agy ~80%-ban kihasználatlan területeit. Főhősünk rövid szkeptikus percek után hazafelé benyesi a cuccost és onnantól elindul a hullámvasút: négy nap alatt megírja a könyvét, könnyedén megtanul nyelveket...de a cuccról nem könnyű leállni. Amikor pedig Vernon-t kegyetlenül kivégzik és Eddie megtalálja a nem csekély készletet, egy csapásra hírhedt lesz és gazdag. Ez azonban szemet szúr sokaknak és a hajsza elkezdődik...
Különösebben nem vagyok oda Cooper-ért, de ebben a filmben jó volt. Ahogy de Niro is. Ahogy a film dinamikája is. Ahogy... gyakorlatilag az egész film. Mint mondtam, nem túl eredeti, de azért picit igen, viszont legalább profi munka az egész. Pont emiatt pedig igazi hiánypótló, mert a minőségi akcióthriller hiánycikk. Nagyon. Eddig az év legszórakoztatóbb filmje. Pont.
