Leporoltam ezt a kilencven perces lelki terrort, annak reményében, hogy az ebéd utáni ejtőzésemet kiegészítse. Hozzátenném, hogy aki személyesen is ismer, az tudja, hogy nagyon kevés film létezik ami a előnytelenül képes hatni a gyomromra. De mint mondtam, ez a nap, ez a film, meghazudtolta elődeit.

Úgy gondolom, hogy ez a másfél óra, olyan "embereket" céloz meg, akiknél nem fejlődött ki az egészséges szexualitásra való hajlam, de ennek ellenére esti mese helyett is ipari pornóval tömték magukat. Ugyanis ez a film egy olcsó náci-német jelmezbe öltöztetett szadista pornó; amitől az emberi kegyetlenség, lélektelenség és fanatizmus teljesen új értelmet nyert számomra. Dühít, mert ezt már nem akarom elhinni, hogy volt egy forgatókönyvíró, aki mosolyogva megkeresett egy rendezőt, hogy "figyeld má', milyen jó sztorim van", és a hollywood-i álom reményében megvalósítják ezt a rettenetet. "Nem baj ha sok benne a beteges szex meg a módszeres kínzás és kivégzés, csak lapozzunk bele a történelemkönyvbe és keressünk kerettörténetet!" Én így tudom elképzelni azt a tizenöt, húsz percet onnantól kezdve, hogy kitalálták a történetet, felhívtak negyven szemérmetlen színészt, egészen addig amíg a forgatókönyv utolsó lapját is kiköpte a nyomtató. Ez haverok között is két ember maximum fél óra alatt lezavarja. Nem bánom, ha leleményes a stáb, és pár dollárból csinál pár-milliót (Blair Witch), mert nem sajnálom az ilyenektől, de az efféle beteges és zavarodott szexuális "bánásmódokat" felsorakoztató moziban szerintem épelméjű néző nem leli örömét.

A film elején az elmaradhatatlan "Igaz történet, valós nevek, stb..." A második viláháború sűrüjében találjuk magunkat, a kilences táborban. A tábor parancsnoka Ilsa doktornő, aki hadifoglyokon tesztel a harmadik világ számára mindenféle nyavajára ellenszert. Legalábbis a tábor ezért van fenntartva a számára. Ilsa azonban mindenáron azt kívánja bebizonyítani, ha már a lehetőség úgy is adott, hogy a nők jobban ellenállnak a kínnak mint a férfiak. Lényegében ennyi a történet.
Talán az egyelen dolog, ami a néző pártján van, az az avatatlan szemnek is kirívóan olcsó művér. Ez az ami időről-időre kicsit belénkcsíp, hogy nyugi, ez nem a valóság. De ott a másik oldal ami az utolsó percig, szikével a kezében kis karikákat rajzol a szívünkbe, olyanokat amik a végére szinte fizikális fájdalommá válnak. Egészen a mai napig tűrtem, elviseltem bármit amit nem állatokkat tettek; az az egy amit nem tudok elfogadni... de a fenébe is, így nem lehet bánni egy emberrel!

Ezek tudatában üljön le megnézni, aki még mindezek ellenére érez rá ambíciót. Nem sokszor fogtok tőlem ilyet olvasni, de ezt a filmet emberi fogyasztásra nem ajánlom. Nincs egyetlen olyan dolog amibe bele tudnék kapaszkodni és felmutatni, hogy "viszont ezt jól oldották meg". Thrillernek, filmnek, történetnek, rendezésnek nem álja meg a helyét. Felmérgesített, elborzasztott, elundorított és igen, ez a film megtört.