Az Ünnepek alatt, bár nem vagyunk egyformák, de biztos nagyon sokan megnéztünk legalább egy filmet. A TV csatornák szokás szerint változatos, színvonalas és lenyűgöző filmválasztékkal készültek e nemes időszakra, és mindent bevetettek, hogy a különböző fajtájú és nagyságú képernyők elé szegezzenek minket. Sőt! Egyikük úgy vélte, valószínűleg hosszas marketing, költségvetési és nézettségi adatok számolgatását követően, hogy a szeretet ünnepe alatt, mindenképp le kell adnia a Beethoven mind a hat részét. Három nap alatt! Hisz ki tudna erre nemet mondani?
Az iróniát félretéve, elnézést ha ezzel valakit megbántottam, de az én személyes véleményem az, hogy szégyen, amit ilyenkor a csatornák a nézőkkel művelnek: hülyének nézik őket. Leginkább ezerszer leadott, unalmas, régi filmeket sugároznak. Bagatell szóviccel mondva, vetítenek nekünk. Épp ezért döntöttem úgy, hogy majd csinálok én magamnak olyan moziverzumot, hogy csuhajj. Így jutottam el ehhez a filmhez.

A film tipikus Ben Stiller vígjáték. Épp ezért, egyetlen poént sem akarok lelőni. Akinek tetszett az Apádra ütök vagy mondjuk a Keresd a nőt, annak biztosan ez is fog. Aki egyiket sem láttam, ezt mindenképp nézze meg. Én semmit nem tudtam erről a filmről, mit sem sejtve, gyanútlanul leültem megnézni. Visítva, könnyesre röhögtem magam a végére. Mert akárcsak a többi Ben Stiller komédia, úgy ez is, már-már annyira abszurd, hogy teljesen valóságszagú.
Még valami. Szerintem a film kitűnően mutatja be, természetesen némileg eltúlozva, hogy milyen veszélyekkel járhat egy elsietett házasság. Hölgyem és uraim, tessék figyelni és okulni.
És íme egy kis ízelítő