Vannak alapvető témák, amik a gengszterfilm zsánerének az alapjait képzik. Ilyen a főhősök erkölcsi hánytatottságainak szemléltetése, a kétes magánélet vagy az amerikai álom megtestesülése. Formájukat tekintve is sok hasonlóságot vélhetünk felfedezni, a tempó ráérős kimértsége mindig kiemeli az akciójelenetek jelentőségét, a pazar díszletek pedig meghökkentően pontos korrajzzal örvendeztetik meg a nosztalgikus érzésekkel bíró nézőket. Az Amerikai Gengszter sem lóg ki a sorból. A 60-70-es évek fordulóján játszódó történet középpontjában az első fekete gengszter, Frank Lucas (Denzel Washington) és az őt üldöző rendőr, Richie Roberts (Russel Crowe) kettőse áll. A két vetélytárs ellenben nem sokat találkozik egymással, életüket felváltva követjük nyomon, hogy a fináléban fussanak össze a mindaddig elvarratlan szálak..
Lucas sofőrként dolgozik drogkereskedő főnökének, akinek halála után átveszi az üzletet, és a szokásos utakat megkerülve egyenesen Vietnámból importálja a tiszta heroint, ezzel monopóliumot szerezve a piacon, s így magára haragítva az olasz és zsidó maffiát. Rezzenéstelen arccal tekint a körülötte levő világra, így munkáját is rideg eleganciával végzi, ugyanakkor alapvető értékei a tisztesség, hűség és a család. Ezeket a paradox értékeket egészíti ki Roberts, aki erkölcsi kódexét a munkájába fekteti, magánéletében viszont egy csődtömeg. Roberts célja a korrupt rendőrök kiszűrése és rács mögé juttatása, így egyességet köt Lucassal: ha feladja a kenőpénzt elfogadó rendőröket, cserébe védője lesz - mivel időközben leteszi az ügyvédi vizsgát. Nyomozó és drogkereskedő viszonya fifikás módon védő és vádlott szerepére módosul a végjátékra, de Ridley Scott tartogatott még mást is a tarsolyában.
Az Amerikai Gengsztert a precíz korrajz és finom gesztusok tömkelege teszi többé egy egyszerű kandúr-pandúr játszmánál. A hiteles közegteremtés végett talán sokat is karol, van itt minden, ami 70-es évek: Soul és Funky, Mohamed Ali, Vietnám, Hawaii-inges főszereplő, Haarlemi sikátorok és amerikai verdák, de a film sosem válik a felszínesség rabjává. Felejthetetlen jelenet, amikor a Crowe és Washington egy beszélgetés közben tologatja egymásnak a kávéspoharat, de nem kevésbé emlékezetes a lezárás sem, ahol Lucas a 90-es évek eleji hip-hop korszakban találja magát. Ez a jelenetsor bőven ad gondolkozni valót maga után: 
Hogyan tovább? Ridley Scott újabb zsánerben kamatoztatta sokszínű tehetségét, vagy inkább kreatív iparosként teszi le kézjegyét a gengszterfilmek világában is, kinek hogy tetszik. Ha a 30-as évekről az Aki legyőzte Al Caponét és a Volt egyszer egy Amerika, az 50-es évekről a Keresztapa vagy a Nagymenők, a 60-as évekről a Bronxi mese, a 80-as évekről pedig a Sebhelyesarcú jut eszünkbe, akkor a 70-es évek Amerikájáról minden bizonnyal az Amerikai Gengszter fog.
