The Haunting In Connecticut - Kísértetjárás Connecticutban (2009)

szombat, július 24, 2010 Bejegyezte: ChYga
Egy horror, mely azt próbálja velünk elhitetni, hogy valós eseményeken alapszik. Nem egyszer találkozhattunk már hasonló alkotásokkal, ami nem véletlen. Nyilván tisztában vannak vele a készítők, hogy ha, ezt a bizonyos „based on a true story”-t benyomják a mozi elé, a nézők máris komolyabban veszik a dolgot. Ez eddig rendben is volna. Na de nem kéne minden jött-ment horror elé betolni, hiszen nem lenne jó, ha ez a kis mondatocska elveszítené az erejét és varázsát. Márpedig, ha még sokszor eljátsszák velünk, végül ez fog történni. Nos, akkor vessünk egy pillantást a Kísértetjárás Connecticutban-ra, mely épp hogy csak beleesik a nézhető film kategóriájába.
A szellemjárta horror mozi egy amerikai család sötét erőkkel való találkozását mutatja be nekünk. A Campbell család Connecticutba költözik, súlyosan beteg fiúk miatt, aki így közelebb kerül a kórházhoz, ahol kezelik őt. Vadonatúj viktoriánus otthonuk, viszont nem várt meglepetéseket tartogat számukra. Kiderül, hogy a ház, azelőtt egy ravatalozó volt, ahol a tulajdonos démonidézéssel ütötte el felesleges szabadidejét, aki halála után a kísérteteket hátrahagyta. Így most a családnak kell szembenéznie az életükre törő túlvilági lényekkel.
A mozi nagyon jó képsorokkal indít. Az egész intro nagyon el lett találva, a gond csak az, hogy képtelen ezt az erős kezdést megtartani film, folyamatosan lejjebb ereszkedik az a bizonyos mérce. Sőt, ahogy haladunk előre, egyre inkább kezd az érdektelenségbe fulladni az egész mozi. Na meg aztán ott van az a bizonyos mondat, ami arra utal, hogy minden, amit látunk valóban megtörtént. Nos, szerintem nincs ember, aki a film végeztével elhinné, hogy ezek a dolgok bárkivel is megestek volna. Legalábbis nem ebben a formában, az biztos.
Egy ilyesfajta film esetében fontos szerepet kap a ház. Ezt a készítők is tudták, így az „otthon” kiválasztására nem panaszkodhatunk. A kísérteties zenével keveredve pedig tökéletes atmoszférát ad a borzongáshoz. Viszont a film előnyei ennyiben ki is merülnének. A színészek átlagosak, ahogy a szerepeik is azok. A mozi menete pedig túlontúl kiszámítható, a vége pedig összecsapott. Talán egynek megteszi (esetleg a haverok mellett), így azért ki lehet bírni, de nem az a fajta film, amit később újra meg újra elővennél, vagy felemlegetnél.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...