Orson Welles mesterien levezényelt munkája a film-noir talán legjelentősebb darabja. A műfaj kezdetét az 1941-es Máltai Sólyomtól számítjuk, ami egészen 1958-ig tartott. A korszak lezárását A gonosz érintése című film jelentette. Ahogy az a klasszikus noiroknál lenni szokott, A gonosz érintése is egy korrupt, bűnös, velejéig romlott világot mutat be.
A mexikói nyomozó Ramon Miguel Vargas (Charlton Heston), amerikai feleségével (Jenet Leigh) egy határvárosba érkezik. Ám egy gyilkosságnak köszönhetően Vargas egy nyomozás kellős közepén találja magát. Ahogy az ügy darabkáit próbálja összerakosgatni, a nyomozó rájön, hogy Quinlan (Orson Welles) rendőrfőkapitány hamis bizonyítékokkal próbálja rács mögé juttatni a gyanúsítottakat
Kukkantsuk kicsit meg a film hátterét; Az, hogy a film Orson Welles rendezése alatt készült, egy félreértésnek volt köszönhető. Eredetileg csak Quinlan szerepét játszotta volna, de Charlton Hestont úgy értette, hogy Welles is rendezi a filmet, így a stúdió attól tartva, hogy visszalép a szereptől, neki adták a rendezés jogát is. A Universal eleinte az egész mozit műteremben szerette volna leforgatni, ám a rendező ragaszkodott a valós helyszínekhez. A kaliforniai Venice városában meg is találta a megfelelő lerobbant környéket filmje sötét hangulatához. A mexikói nyomozó Ramon Miguel Vargas (Charlton Heston), amerikai feleségével (Jenet Leigh) egy határvárosba érkezik. Ám egy gyilkosságnak köszönhetően Vargas egy nyomozás kellős közepén találja magát. Ahogy az ügy darabkáit próbálja összerakosgatni, a nyomozó rájön, hogy Quinlan (Orson Welles) rendőrfőkapitány hamis bizonyítékokkal próbálja rács mögé juttatni a gyanúsítottakat
A rendező évekkel később úgy gondolt vissza művére, mint élete legjobb forgatására. Nagy sztárokkal dolgozhatott, majdnem egymillió dolláros költségvetéssel, és egy nagy stúdió állt mögötte, ahol a fejesek nem szóltak bele a munkájába, mivel a forgatás nagy része éjszaka zajlott. Persze ahogy az ilyenkor lenni szokott, itt sem ment minden olyan simán. A munkálatok végeztével a stúdió elvette tőle az utolsó vágás jogát, így a mozikba kerülő verzió már rendesen meg volt tépázva. Ráadásul A gonosz érintése címmel is meg kellett barátkoznia, amit a stúdió erőltetett rá a filmre. Igaz, évekkel később Welles is belátta, hogy ez az egyik legjobb filmcím, az egész pályafutása alatt. A rendező, levélben kérte a stúdiót, hogy vágják újra a filmjét, a megadott szempontjai alapján, ám ez csak halála után történt meg, 1998-ban.
Amerikában éppen hogy sikerült visszahoznia a ráköltött összeget, míg a világ többi részén hatalmas sikereket ért el a film. Máig az egyik legnagyobb noirnak számít.
Amerikában éppen hogy sikerült visszahoznia a ráköltött összeget, míg a világ többi részén hatalmas sikereket ért el a film. Máig az egyik legnagyobb noirnak számít.
Tudom, mindenki (méltán) imádja az Aranypolgárt, ám én mégis úgy gondolom, hogy - a Harmadik Ember mellett - A gonosz érintése a rendező legjelentősebb munkája. Elvégre pontot tett egy olyan műfajra, ami majdnem két évtizeden át uralta Hollywoodot. Valamint azt se felejtsük el, milyen hatalmasat alakít a filmben Welles Quinlan szerepében. A mozi nyitójelenete a kocsira helyezett bombával pedig felejthetetlen. Ha valaki valami igazán jó thrillerre/krimire/noirra vágyik, bátran merem ajánlani A gonosz érintését. /de szigorúan csak a rendezői változatban/ 
