Megosztom

9 Oscar-ra jelölve. Ha ez nem tenné különlegessé, akkor íme a csavar: Kathryn Bigelow, a rendező, James Cameron exfelesége. Érdekes díjkiosztó lesz, annyi szent, bár bennem ott motoszkál a gyanú, miszerint mindketten üres kézzel fognak hazamenni (már ami a legjobb rendező díját illeti).

Vérbeli akciódrámával van dolgunk, amely -szerencsére- egy picit eltér a korábbi sablonoktól, miszerint mindig, minden helyzetben az amerikai katonák a hősök, a sebezhetetlenek és az igaz cél (és indok) birtokosai, már persze ha egy háborúról van szó. A bombaszakértők -meglehetősen- ismeretlen világába kalauzol el minket a film, bár nem kizárólagosan hatástalanításokkal fogunk találkozni, végigkövethetjük egy osztag bő egy hónapját, azon belül is William James (Jeremy Renner) bombaszakértő életébe nyerhetünk bepillantást, s tán egy kicsivel könnyebben megértjük, hogy mi motiválja a katonákat odaát Irakban. De nem csak ennyi a tanulság, hisz a hadsereg is csak emberekből áll, akiknek családjuk van, otthon gyerekek várják őket... el lehet viselni az állandó életveszélyt? A folytonos feszültséget?

A film egyik hatalmas pozitívuma egyébként pont ebből adódik: szinte végig képes fenntartani a feszültséget, nem nagyon (inkább: csak alig-alig) ül le néhány percre. Pörgés van, mire végeznek egy bombával, már egy öngyilkos merénylő várja őket pár kilométerrel odébb.
Rég nem láttam háborús filmet ami ennyire lekötött volna, igazándiból nagyon rosszat nem tudok rá mondani, de azért az igazi klasszikusokhoz (pl.: Ryan, függetlenül attól hogy az 2. vh.) nem ér fel. A látvány pazar, a színészi játék a helyén. Erősen ajánlott, minden tekintetben.