Nos, eljött az idő, lássuk a Disturbia rendezője ezúttal mit tett le az asztalra.
Adott két idegen, kiknek az élete egyik pillanatról a másikra felborul. Az egyik egy átlagos műszakvezető Jerry (Shia LaBeouf), míg a másik főállású, gyermekét egyedül nevelő anya Rachel (Michelle Monaghan).
Egy nap fegyverszállítmány érkezik Jerry lakására, majd mielőtt az FBI rátörne, egy titokzatos női hang telefononpontos utasításokkal látja el, természetes főszereplőnk nem hisz neki, így elkapják, s viszik kihallgatásra. Azonban az ismeretlen hölgyemény az FBI berkein belül is utoléri és kiszabadítja, miközben Rachel szintén furcsa hívások sorozatát kapja, miszerint fia meghal ha nem követi a telefonos utasításokat. És ekkor a két fiatal útja keresztezi egymást és megkezdődik a hajsza az idővel és a kérdéssel, vajon ki áll az egész hátterében...
Ettől a ponttól kezdve nem lehet spoiler nélkül írni, aki teheti, és eddig sikerült, próbálja elkerülni a további hírmorzsákat, mert ha birtokában vagyunk a csattanónak, akkor már nem az igazi, hozzá kell tennem azonban hogy a kompos jelenetnél már le kell hogy essen, miről is van szó.
Értékelni azonban nem könnyű a filmet, mert egyszer tökéletes, viszont nem újranézős. Végig pörgős, talán az elején indul picit lassan, de amikor elkapja a fonalat onnan visz magával. Remek kis popcorn mozi és azt kell mondjam nem értek egyet azokkal akik Shia ellen beszélnek, én látok fantáziát a srácban. 6/10 lenne, azonban újra átrágva és belszámítva azt a plusszt, amit kevés Hollywoodi fiú-lány páros film tud hozni, nevezetesen, hogy NINCS szerelmi szál a törénetben, nem tudok ennél kevesebbet adni.