Puerto Rico 60-as évek. Füstös szórakozóhelyek, kakasviadal, szenvedélyes tánc és rum töménytelen mennyiségben.
Paul Kemp(Johnny Depp) az alkoholista újságíró elunja a New Yorkban való vedelést ezért Puerto Ricoba költözik ahol a rum alig drágább, mint az ivóvíz. Elszegődik egy magazinhoz melynek szerkesztősége főként lecsúszott alkoholistákból, megrögzött munkakerülőkből és korrupcióra hajlamos emberekből áll. Főhősünk az egyetlen, aki talán segíthet a csődközeli állapoton. Paul miközben végigpiálja a szigetet barátokat szerez, egy gyönyörű lány személyében megismerkedik a szerelemmel és arra is rájön ki is ő valójában.
Röviden ennyi a Hunter S. Thompson regénye alapján készült Rumnapló. Ennyi és mégis több.
Jómagam mondhatni eléggé csíptem Thompson könyveit, sőt a Félelem és reszketés Las Vegasban film is tetszett, de a Rumnapló valahogy nem adta. Nézése közben sokszor eszembe jutott, hogy talán ha az előbb említett vegasi drogkánaánhoz hasonlóan ezt is Terry Gilliam rendezi talán ez is jobban sikerül, de ezt már valószínűleg sosem tudom meg. A játékidőt fájdalmasan hosszúnak találtam a cselekményhez képest és a könyv jópár elég fontos jelenete, amely annak megadta az ízét, is kimaradt.
Bár én is beleestem abba a hibába, hogy a Rumnaplót a Félelem és reszketés Las Vegasbanhoz hasonlítottam, ezt senkinek nem ajánlanám. Az második szerintem nyilvánvalóan jobb film, de igazából mindkettőnek más a mondanivalója, ha pedig úgy ülsz a film elé, hogy valami olyasmit vársz, mint Raoul Duke kalandjai voltak a szerencsejátékok csillogó városában, akkor iszonyatosat fogsz csalódni.
Egyébként nem rossz film ez. Jómagam pendelyes korom óta Depp rajongó vagyok, körülbelül onnan számítva, amikor megláttam csücsöríteni az Ollókezű Edwardban. Tőle való kedvemet még az olyan rémségek sem tudták elvenni, mint Az utazó. Megbocsátottam neki sok mindent, hát ezt is meglehet, főleg, hogy egyáltalán nem játszik gyengén. Igazából az egész színészgárda meglehetősen erős. Puerto Rico pedig bámulatos, a filmet elnézve szinte kedvem lett lehajtani egy kis rumot, gyújtani egy jóféle szivart és salsázni a szoba közepén. Bruce Robinsonnak sikerült Puerto Ricot a nappalimba varázsolni, ami azért nem kis bravúr.
