A tavalyi év valószínűleg legzseniálisabb és legradikálisabb filmes alkotása, még akkor is, ha a hangsúly nem a filmeseszközökön, vagy a történeten, hanem a zenén van. Igazi politikai szatíra ez a film, amelyben egy szélsőséges zenei csoport tréfát űz a kapitalista szellem minden intézményesült formájából. Hiszen ki hallott már olyat, hogy valaki egy négy tételből szimfóniát írjon egy városra, hogy aztán bűncselekmények hosszú sorát felhalmozva megvalósítsa azt?!
Magnus Börjeson megírja élete legnagyobb szabású zenei művét, méghozzá a svéd fővárosra. Barátja, Sanna Persson segítségével pedig rövid időn belül megvalósítja ezt hihetetlen zenei előadást. Hat zenész (Marcus Boij, Fredrik Myhr, Anders Vestergard), egy város, négy tétel a spontán zeneművészet eszközeit felhasználva. Hőseink különböző a város fennhatósága alá tartozó helyekre törnek be, hogy aztán azzal zenéljenek, ami éppen a kezük ügyébe akad, legyen az egy lélegeztető gép, egy bélyegző, egy markoló vagy néhány a várost energiával ellátó vezeték.
A film igazi főhősei azonban mégsem ők, hanem Amadeus (Bengt Nilsson), aki habár zenei családból származik, teljesen botfülű. Szülei sokáig próbálkoztak, hogy belőle is olyan remek zenész váljék, mint később az öccséből, Oscárból, aki híres karmester. Amadeus azonban sohasem akart mást, mint egy kis csendet. Ám amikor a kapitalizmus rendszerében szorgos méhekként dolgozó rendőrök terroristáknak kiáltják ki a városban garázdálkodó zenészeket, teljesen felborul az élete. Nyomozóként neki jut a feladat, hogy kézre kerítse a "terroristákat". Az egyetlen ámde igen komoly felmerülő probléma a nyomozás során az, hogy Amadeus rájön, valamiképpen megszűnik hallani azokat a dolgokat, melyeken ezek a vandál zenészek már játszottak, ő pedig továbbra is csendre vágyik.
A forgatókönyvíró-rendező páros, Ola Simonsson és Johannes Stjärne Nilsson már korábban is próbálkoztak hasonló alkotással, azonban ez az első egész estés filmjük. A Music For One Apartment and Six Drummers című közel tíz perces alkotásuk (ugyanezen szereplőkkel) évekkel ezelőtt került fel az egyik video-megosztó portálra, ahol azóta csaknem három millióan nézték meg. Miután pedig a Zajháborítók idén szeptembertől nálunk is elérhető, a megtekintések száma hamarosan garantáltan emelkedésnek indul majd. Kár egyetlen további szót is írni a filmről, ugyanis ez a darab mindenki számára szigorúan kötelező.