Kezdhetném azzal a roppant gyenge reklámszöveggel, hogy "jangamen ma tudta meg, hogy a Koszorúslányok 7.6 ponton áll imdb-n. Mennyi???"
Nos igen: a Koszorúslányok rossz. Nagyon. Igaz, hogy előítéletekkel ültem be a filmre, de jelen esetben ez előnyt jelentett: előítéletem ugyanis pozitív irányú volt: a nagy beharangozás, miszerint most aztán megkapjuk a női Másnaposokat és ez mindent visz és bla-bla-bla egyszerűen magával ragadott és elhittem. A Hangover ehhez képest azonban az évszázad filmje -holott alapvetően azt sem tartom túl jónak-.
Aki alpári röhögős vígjátékra számít, az felejtse el. Aki vígjátékra számít, az felejtse el. Aki drámára számít... nos jobban teszi, ha elfelejti.
Sajnos tipikus esete a film annak, amikor a készítők maguk sem tudják mit szeretnének: a majd két óra (!) rengeteg, főképp ahhoz képest, hogy szinte semmi érdemleges nem történik a filmben, egymást váltják a teljesen össze nem illő részek: az egyik pillanatban még arcunkat kaparva várjuk, hogy leteljen a negyed órás ünnepi beszéd szenvedés, a következő pillanatban egymás fejére hánynak a lányok, miközben egyikőjük a kagylóba fossa az ebéd javát.
A történetet azért lessük meg röviden: -másképp nem is lehetne, hisz gyakorlatilag nincs- adott két öribari hölgyemény, az egyikőjük épp férjhez megy, emiatt eltávolodnak, a másik féltékeny lesz az új barinőre, közben szenved, hogy ő most akkor szingli maradjon, vagy összejöjjön a balfasz, de kedves rendőrrel. Érdekfeszítőnek tűnik? Akkor ez a te filmed. De semmiképp ne készülj komédiára, mert a trailer, a plakát, az előzetes, utólagos bemutatók hazudnak: ez egy álromantikus kliséhalmaz, amiben lenyomják a torkodon a tanulságot. Ja, hogy mi a tanulság? Az, hogy inkább még száz rész a Másnaposokból, mint még egyszer a Koszorúslányok.