Sosem kedveltem különösképp a bokszolós filmeket, leginkább azért nem, mert itt fokozottan igaz a szólás: ha egyet láttál, mindet láttad. Tudnék persze mondani kiemelkedő alkotásokat a témakörben, amiket az ember többször is elővesz, akár nosztalgiából (Rocky), akár azért mert istentelen jó film (Dühöngő Bika). Aztán jött David O. Russel, akinek... hát hogy is mondjam, túl sok értékelhető film nem fűződik a nevéhez és beült a rendezői székbe: mi pedig megkaptuk a The Fighter-t, egy igaz történeten alapuló bokszolós mozit, egy testvérpár történetét, méghozzá olyan nagyágyúkkal a két főszerepben, mint Mark Wahlberg és Christian Bale. Hát lehet ez a film rossz?A sztoriról túl részletesen nem kívánnék szólni, majdhogynem szokásos bokszolós, kiégett drogos báty Dicky (C. Bale) és a korban már benne lévő, de még sikertelen öcs, Micky (M. Wahlberg), aki nem tud kilépni bátyja árnyékából. Van persze szerelmi szál, idegesítően (de tényleg. nagyon idegesítően) hülye család, börtön, megbánás, siker és ami kell.
Őszintén szólva ahogy peregtek a percek, úgy kezdett egyre jobban érdekelni mi lesz a vége a történetnek, aztán megkaptam a teljesen jelentéktelen és hirtelen lezárást, ami ugyanúgy hagyott bennem egy kis ürességet, ahogy az egész film is. Értem én persze, hogy ez megtörtént eseményeken alapul és ennyi volt, köszönjük, de ez nem tud megvigasztalni. Ahogy azon sem könnyű túltenni magam, hogy bunyós filmhez képest elég kevés benne a verekedős rész (ez még nem baj, sőt), azonban amikor meccs van, az is nagyon gyenge. Kezdve a túl látványos melléütésektől egész a "ez nem boksz"-ig bezárólag mindennel. Wahlberg, -akit én kedvelek, mint színészt- nem nyújtott túl maradandód, hozta a kötelezőt, de nem miatta lesz emlékezetes a film.
Ami miatt viszont igen, az Christian Bale. Az, hogy ő napjaink egyik legnagyobb színésze, aki számára nincs megformálhatatlan szerep, az nem hiszem, hogy bárki számára kérdéses lenne. Azonban ahogy megformálta, vagy sokkal inkább magára öltötte a drogos Dicky szerepét, az már-már hihetetlen. Nem véletlen őt tartják messze a legesélyesebbnek a kategóriájában a ma esti Oscar gálán. Fenomenális és öröm látni minden percét a játékának.
Ez azonban még önmagában sajnos nem menti meg a filmet. Rosszul fogalmaztam, ugorjunk neki még egyszer: Bale játéka önmagában nem fogja a halhatatlanok közé emelni a The Fighter-t és akármennyire erőltetném -de nem teszem-, akkor sem lenne kedvem még egyszer nekifogni a filmnek. Kár érte? Ennyi volt benne? Nem tudom. De az biztos, hogy Bale megérdemli a szobrot.
