Megosztom

Alapvetően nem szeretem az igaz történeten alapuló mozikat -persze egy-kettő okozott már meglepetést, de nem ez a jellemző- és alapvetően nem szeretem a homoszexuális témájú mozikat sem. Ennek okán elég sokáig halogattam a nézést, amit most utólag egy icipicit szégyellek és sajnálok: Jim Carrey és Ewan McGregor hatalmasat alakít és minden percét élvezetessé tették a filmnek.

Mint ahogy az elején már említettem: igaz történetet dolgoz fel a film, méghozzá Steven Jay Russel (Jim Carrey), illetőleg szerelme, Phillip Morris (McGregor) sztoriját, méghozzá gyakorlatilag egy az egyben úgy, ahogy az megtörtént. Mivel kár lenne elspoilerkedni az élet által írt forgatókönyvet, így aki szeretné, az errefelé elolvashatja a lókötő életét, de még jobban jár, ha a másfél órás kikapcsolódást választja és megnézi a filmet. Mert biza hiába ültem le előítéletekkel telve, beszippantott a mozi, a történet és a két kiváló színész, akiket eddig is nagyon szerettem külön-külön, de itt.... nos mondjuk úgy: szép párost alakítottak.

Pár kikacsintás azért belefért a filmbe, aki követte -netán kimondottan kedvelte- Carrey eddigi munkásságát, annak lesz pár megmosolyogtató pillanat -főképp a leges legvége- úgy egyébként viszont nem nagyon fogunk kuncorászni: ez nem vígjáték, bár nem is dráma. Amolyan érdekes egyveleg, amilyen például a Mr. Nobody is: behatárolhatatlan műfajú, de iszonyat korrekten összerakott film, amely azért jóval nagyobbat üt, ha nem ismerjük az eredeti történéseket.

Carrey pedig stílust igyekszik váltani, bár néha-néha még felsejlik Ventura alakja, de minden filmjében egyre kevésbé: talán nem is baj, időben kell elfogadni az öregedést és ő ehhez túl jó. Mint ahogy most is az volt, mégis, valahogy végig az az érzésem volt -bár közel sem egyforma a játékidejük-, hogy Ewan egyszerűen csak jobb. Egy picit magasabb ligában játszik, a vérében van: egyszóval tényleg: egyszerűen csak zseniális.

Ahogy -és akkor álljon ez itt zárszóként- a film is az. Az újranézhetőséget -legalábbis a gyors újranézhetőséget- ugyan kétségesnek tartom, de egyszer mindenképpen látni kell.