Frozen (2010)

csütörtök, szeptember 16, 2010 Bejegyezte: jangamen
Nem vagyok aktív téli ember, így arról vajmi kevéssé tudok nyilatkozni, hogy a filmben közrejátszó véletlenek mennyire életszerűek, az viszont vitathatatlan, hogy az emberi mulasztás képes a legkülönösebb élet és vészhelyzetek megalkotására. Így járnak filmünk főszereplői is, a gyerekkori két jó barát Joe és Dan, illetőleg utóbbi barátnője Parker, amikor az aktív havas sportolásuk rémálomba csap át. Egy bagatell félreértés miatt ugyanis egy sífelvonón rekednek, méghozzá röpke öt napra, amikor is a kivárás ugye nem alternatíva, hisz mire a pálya újra kinyit, ők már rég kővé fagynak. Megindul hát az embert próbáló küszködés: legalább egyiküknek le kellene jutni és segítséget hívni; ez azonban korántsem ilyen egyszerű.
Bár -sajnos- azt nem mondhatom el, hogy elégedett voltam a mozival, az a sajnálatos tény -és ezt el kell fogadnunk, mielőtt nekilátunk a Frozennek-, hogy ebből a témából sokkal többet nem lehet kihozni. Van pár alternatíva, amivel az ember ilyen helyzetben megpróbálkozhat... és kész, a kilencven percet ez sajna nem tölti ki, így kényelmetlen és legtöbbször hosszú percekig tartó érdektelen párbeszédeket hallgathatunk otthon hagyott kiskutyáról és magolandó telefonszámokról, az érdemi rész, amikor úgy igazán izzad a néző tenyere simán belefért volna 30-40 percbe.
A legizgalmasabb kérdés ami egy ilyen témájú filmnél felmerül a nézőben persze minidig az: én hogyan csinálnám? Nos, ha nem is a -szerintem- megfelelő sorrendben, de végigpróbálgatták azokat a menekülési útvonalakat, amik a rendelkezésre álltak, bár a kísérletek végkifejlete persze nagyjából borítékolható volt, adott pár kellemetlen pillanat. Csakúgy, ahogy adott pár kellemetlen kérdés is: három, értelmes fiatal, 2010-ben, tényleg elindul késő este síelni úgy, hogy egyiküknél sincs mobil? Komolyan tíz másodperc gondolkodás és fent eltöltött három óra után leugrasz cirka 10-15 méter magasból? Lehetne még sorolni a hasonló buktatókat -nem beszélve a farkasokról, de abba most nem mennék bele-, de inkább azt mondom: a készítők megtették amit tudtak, összerakták amennyire össze lehetett, sajnos ez ennyire volt elég, arra már nem, hogy tiszta szívből ajánlani merjem.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...