Megosztom

Jeremy Piven az Isten? Majdnem. Ha még emlékeztek -naná, hisz nem volt régen- a Törtetők irományomra, akkor ott is valami hasonló jelzővel illettem, nem véletlen. Nos itt is hasonló karaktert hoz, pörög ezerrel, osztja az észt, csak épp ebben a másfél órában nem kellett azért aggódnom, hogy esetleg agyvérzést kap. Aki néz Entourage-t, az tudja miről beszélek. A sztori teljesen -vagy majdnem teljesen- lényegtelen, de ejtsünk róla pár szót: adott egy kisvárosi autótelep, ahol bent áll 200+ autó és a kutya se tudja eladni, a tulaj Ben (James Brolin) pedig egyre nagyobb csávába kerül, s a bank már épp el akarja venni az egész kócerájt, amikor mentő ötlete támad: szól a zseniális ügynöknek Don Ready-nek (Jeremy Piven), aki csapatával (Ving Rhames) három nap alatt átreformálja az ottani autópiacot, beleszeret a főnök lányába, akinek a vőlegénye egy újgazdag ficsúr (Ed Helms), aki ráadásul a lány háta mögött akarja megszerezni a telepet magának. Egy szó mint száz, kliséhegyek, de mint mondtam: lényegtelen. A helyzetkomikumok adják rendesen, a szöveg úgy szintén.

Apropó szöveg: én szinkronosan néztem, ami hatalmas előnye, hogy a magyar nyelv káromkodásai kifogyhatatlanok, a nagy negatívum viszont Piven... egyrészt eredetibe hatalmas, másrészt, bár Csöre Gábort az egyik legnagyobb élő szinkronszínésznek tartom, de Jeremy-hez egyszerűen nem való. Hajdú Steve és pont, ezt tessék mindenkinek az eszébe vésni, aki döntéshelyzetben van szinkron téren.

Nem ragoznám tovább, talán átjött: igazi esti film, amolyan beteszem, elrötyögök, felnyerítek itt-ott, aztán pár hét alatt elfelejtem hogy láttam. De Piven akkor is egy Isten. Vagy majdnem.