A Road Movie-k atyja. Akármennyiszer is próbáltam átfogalmazni ezt, sosem találtam jobb kifejezést. Egy ízig-vérig vígjáték, valami olyan, amit -nagy sajnálatomra- csak a kilencvenes évekig bezárólag tudtak gyártani odaát Hollywoodban, hogy ez miért van így, arra nem jöttem rá. Talán kiöregedtek / kihaltak azok a színészek akik képesek voltak ilyen mozikat összehozni? Passz. Mindenesetre kétségtelen, hogy sokan, a mai híresebb író-rendezők közül merítettek ihletet az Éjszakai Rohanásból, ami éppúgy a vígjátékok királya, ahogyan az akciófilmeké a Szemtől Szemben. Érdekességként gondolom sokaknak leesett a közös pont a két film közt: Robert De Niro. Véletlen? Szerencse? Nem hinném. Az a Martin Brest jegyzi egyébként rendezőként a filmet, aki bár keveset és ritkán rendez, de akkor valami igazán ütős kerül ki a kezei közül, ha nem is épp a hagyományos értelemben véve. (1984-1998 közt Brest filmjei: Scent of a Woman, Meet Joe Black, Beverly Hills Cop. Nem akármilyen lista, valljuk be.) Vegyük most egy kicsit közelebbről szemügyre a Midnight Run-t.
Jack Walsh (Robert De Niro) magányos exzsaru, aki egy óvadékügynökségnek dolgozik, szökött, tárgyalás előtt álló emberekre vadászik, vérdíj fejében. Egy nap aztán szembejön vele a sors és egy elsőre könnyűnek tűnő munkát kap: öt nap alatt kell visszahoznia Jonathan Mardukas-t (Charles Grodin), aki könyvelőként 15 millió dollárt sikkasztott el a Las Vegas-i gengsztertől, Jimmy Serrano-tól (Dennis Farina). A probléma mindössze annyi, hogy évekkel ezelőtt Serrano próbálta megvesztegetni Jack-et és emiatt kellett kilépnie a rendőrség kötelékéből. Jack azonban profi és órák alatt Mardukas nyomára bukkan. Az öt órás repülőút helyett azonban a két idegen öt hosszú és kalandokkal teli nap alatt ér el a célba, mialatt a kettejük közt szép lassan kialakul egy -akár- barátságnak is nevezhető viszony.
Amikor a bejegyzés elején arra céloztam, hogy talán kiöregedtek a "megfelelő" színészek, rögtön tudtam volna mondani egy remek példát: Charles Grodin. A hetvenes-nyolcvanas években rengeteg vígjátékban szerepelt, aztán a Clifford (1994) után visszavonult, hogy Zach Braff féle"The Ex"-ben újra feltűnjön, de erre egész 2006-ig várni kellett. De Niro-val egész egyszerűen tökéletes párost alkottak az Éjszakai Rohanásban. Sajnos a film színvonalát a rengeteg hasonló, azóta készült klón nem tudta megközelíteni, persze -mint ahogy erre már céloztam- ehhez kell a kilencvenes évek varázslatos bája is. Minden korosztály számára időtlenül ajánlható ez a -mára már bőven- klasszikus. Nyeregre fel, kezdődjön hát az Éjszakai Rohanás.
a tovább mögött megtalálod a trailert...
