The Sorcerer's Apprentice - A varázslótanonc (2010)

vasárnap, november 21, 2010 Bejegyezte: jangamen
A mostani lagymatag vígjáték felhozatalból -és úgy általában, az újonnan "berobbant" fiatalok közül- Jay Baruchel-t kedvelem talán a leginkább. Nem állítom, hogy csak szerencsés és felemelő szerepeken van túl (Túl jó nő a csajom), de valahogy szimpatikus tudott maradni, ami nálam nagy szó.
Nic Cage pedig... nos meg-megbotlott már párszor ő is, de ha róla van szó, nem tud akkorát hibázni, hogy egy perc alatt ne bocsátanám meg neki. Alfred Molina? Én még a Maverick-en nevelkedtem, nem lehet kérdéses: imádom.

Ez a kis bevezető csak annyi célt szolgált, hogy tisztába tegyük: a szereplőgárdával félig már megvett magának a film. Nézés közben pedig valahol féltávon már biztos voltam abban is, hogy a másik felemet is megvették. Mert olyan ez, mintha sok remek kalandfilmből lopva egy-egy ötletet, összedobtak nekünk egy jól működő katyvaszt, ami -bár kínkeserves három perccel nyit- magába szippant és ha az utolsó 5 perc nem lenne, simán az év kalandja lehetne. Igen, az utolsó öt perc: bár a filmet simán nézhetik a kicsik is, alapvetően nem egy gyerekfilm; a hollywood-i nyál azonban csak ott csordogál a stáblista előtt: remek dolog a happy end, de ennyire talán nem kellene letuszkolni az egyszeri néző torkán.
A történet egyébként egyszerű -és nem is túl egyedi-: adva van a jó és a rossz (varázslómester), a jónak le kell győzni a rosszat, vagy a világ elpusztul, de ez nem megy egyedül, ezért segítségül kell hívjon egy igazi balfasz geeket. Oké, sarkított, de nagyjából erről szól a varázslótanonc. Viszont mindezt remekül előadja, nagyjából végig pörgős, egyszer sem éreztem üresjáratot (jóval izgalmasabb, mint a HP bármelyik része pl.) és a számtalan effekt mindegyike kifogástalan minőségű.
Ja, igen, egy fontosabb szereplő kimaradt: az eyecandy Teresa Palmer. Nos ő olyan, mintha az Úr miután megalkotta Kristen Stewart-ot (Twilight), elnézegetve a koránt sem tökéletes végeredményt,  elégedetlenségében jobban odakoncentráltan újraalkotta volna.

Összességében simán 8 pont Baltazáréknak, remekül szórakoztam. Személy szerint örülnék egy folytatásnak, bár nagyon nem élem bele magam: a film nem volt túl nagy anyagi siker, a húzónevek és a manapság oly népszerű téma ellenére sem. Kár érte.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...