Az év legjobban várt filmje. Bár még jó pár blockbustert tartogat az idei esztendő, ez a kijelentés nem felelőtlen és nem megkérdőjelezhető, hiába mutat még csak júliust a naptár. Christopher Nolan neve ugyanis mára egyet jelent a minőséggel és a katarzissal, holott az Eredetig -és a világsikerig- vezető útja meglehetősen rövid volt. Az alig 40 éves rendező (pontosítok: a cikk megírásakor még csak 39) ugyanis csupán 7 egész estés filmet tudhat maga mögött (azonban ezek mindegyike zseniális a maga nemében: Following, Memento, Insomnia, Batman: Begins, The Prestige, The Dark Knight és az Inception), ennek ellenére már a neve elegendő biztosíték volt a 100 millió dolláros reklámköltségekhez.
Nem sok filmnél tudom megállni -pláne ha ilyen nagyszabású-, hogy a folyamatosan érkező információk, trailerek és egyéb nyalánkságok hadának nemet mondjak, az Eredet esetében azonban képes voltam megállni, így az első trailer megtekintésén kívül semmilyen plusz információval nem rontottam az élményt, úgy ültem be a filmre, hogy annak minden mozzanata újdonságként hathasson rám.
Ezzel pedig egy picit hibát követtem el. Utólag azt mondom, hogy pont emiatt túl sokat -már-már teljesíthetetlenül sokat- vártam, amely vágyam persze kielégületlen maradt; ez viszont nem a film hibája. Az egyetlen ami felróható a mozinak, az a hossza: a 148 perc egy kicsit sok lett, kapott pár üresjáratot, még ha nem is túl hosszúakat, de azért ott vannak és ezt az "akció" sínylette meg és nagyobb teret kapott -talán túl nagyot- a beleerőltetett szerelmi szál, ami nélkül éppoly élvezetes lett volna az egész mozi. Félre értés ne essék: nem lóg ki a lóláb, nincsenek kínkeserves negyed órák, de egy picit túl sokat kell várni a katarzisra, ami -és a teljesség igényével ez is hozzátartozik az igazsághoz- mégis: tökéletesen lett felépítve. De nem ez az első eset: már a Dark Knight-nál is elkélt volna egy kis plusz csorbítás, itt azonban ez sokkal inkább tetten érhető és tényleg az egyetlen nagy negatívumként értékelhető.
Eredetileg spoileres írást terveztem, de letettem róla: kár lenne belefutni annak, aki esetleg nem látta, így mindenféle esetleges élményrombolás nélkül: a történet maga okosan, logikai bukfencek nélkül felépített sci-fi, ami vérpezsdítően hat a kategória szerelmeseinek. Valahogy a Mátrixot juttatta eszembe és nagyjából annyira volt képes Nolan megújítani a műfajt. Látványos és izgalmas történetet komponált vászonra, amiben tökéletes alanya volt DiCaprio (aki korunk egyik legjobbja, ehhez már tényleg szemernyi kétség sem fér), akinek olyan színészek asszisztáltak, mint a Piaf-ért Oscart kapó Marion Cotillard, Joseph Gordon-Levitt, vagy a már kötelező Nolan film "kelléknek" számító Michael Caine, illetőleg Cillian Murphy.
Az értékelésnél egy picit bajban vagyok a már említett okok miatt: bár így ülepedve tényleg közel tökéletesnek hat az összkép, az én -még egyszer mondom: irreális- reményeimet nem váltotta maradéktalanul valóra és egy picit tényleg túl hosszú lett, megtekintése ennek ellenére majdhogynem kötelező: ha csak egyszer akarsz idén moziba menni, ne keresgélj tovább, megérkezett a blockbusterek idei királya: az Inception.
Az értékelésnél egy picit bajban vagyok a már említett okok miatt: bár így ülepedve tényleg közel tökéletesnek hat az összkép, az én -még egyszer mondom: irreális- reményeimet nem váltotta maradéktalanul valóra és egy picit tényleg túl hosszú lett, megtekintése ennek ellenére majdhogynem kötelező: ha csak egyszer akarsz idén moziba menni, ne keresgélj tovább, megérkezett a blockbusterek idei királya: az Inception.
