Anno terveztem, hogy "gyermekkorom kedvencei" sorozat keretében végigmegyek azokon a mozikon, amik kölyökként nagy hatással voltak rám. Bár ez a projekt eddig félbemaradt, most úgy döntöttem folytatom, s elsőre az egyik személyes kedvencemet veszem elő, amit anno rongyosra néztem VHS-en: Az Emlékmást. 1990-ben mutatták be Amerikában és hazánkban egyaránt, s valószínűsítem, hogy kevesen gondolták volna, hogy milyen rögös utat járt be Philip K. Dick 1966-os novellája, a We Can Remember It For You Wholesal, amely a Total Recall alapjául szolgált, mire valaki filmvászonra komponálta. Ugyanis már 1974-ben meg akarták filmesíteni: Ron Shusett megvásárolta a jogokat, majd Dan O’Bannon-nal nekiláttak forgatókönyveket gyártani, ám a közel 40 változatot kivétel nélkül elutasították a stúdiók. A forgatókönyv végül Dino de Laurentis-nél kötött ki, s az olasz producer látott benne fantáziát, bár jó pár változtatást eszközölt a történetben, végül Bruce Beresford-ot bízta meg a rendezéssel. A főszerepre Patrick Swayze-t tartották a legalkalmasabbnak. Mire azonban az egész összeállt, Laurentis vállalata csődbe ment, így a film dugába dőlt, a producer kénytelen volt értékesíteni a filmjogokat. Ekkor lépett a képbe Arnold Schwarzenegger.
Aki meggyőzte Mario Kassar producert, hogy vásárolja meg a jogokat. Miután a tulajdonukba került, új rendezőt kellett keresniük a mozihoz: hosszas huzavona után Schwarzenegger végül a Robotzsaru rendezője mellett tette le a voksát, így lett Paul Verhoeven a direktor és utólag bátran kijelenthetjük: a legjobb választás volt. Mivel az eredeti szkript szerint a főszereplő nem éppen egy testépítő (a novellában egy szürke könyvelő), így Verhoeven aggályait, miszerint változtatni kell a karakteren, tiszteletben tartották, így született meg Douglas Quaid építőmunkás karaktere, akire a történet épül. Méghozzá milyen zseniális történet...
2084-ban járunk, a Földön. Douglas Quaid (Arnold Schwarzenegger), aki építéseken dolgozik, gyakorta álmodja azt, hogy a Marson jár, ahol egy számára ismeretlen nő a szerelme. Álmai nem hagyják nyugodni, így egyre inkább azon van, hogy a valóságban is ellátogasson a vörös bolygóra, felesége Lori (Sharon Stone) azonban foggal-körömmel küzd az ötlet ellen. Ekkor jön képbe a Rekall iroda: egy cég, amely aprópénzért vállalja emlékek beültetését a legmesésebb nyaralásokról. Douglas hát az átmeneti megoldást választja: megrendeli egy Mars utazás emlékét, melyen titkos ügynökként járna; azonban a "beültetési folyamat" rosszul sül el, ahogy rákapcsolják a gépre, Quaid megőrül. A vállalat emberei nagy nehezen lenyugtatják és a magatehetetlen Douglas-t betuszkolják egy taxiba, aki csak később tér magához. Innentől azonban minden megváltozik: nem elég hogy meg akarják ölni, mindenki akiben bízott ellene fordul, így nem tehet mást, minthogy utánajár: ki is ő valójában.
(280110175049)total_recall_2.jpg)
Schwarzenegger legjobb filmje ez, ezt bátran merem állítani. Sajátságos légkörű az egész mozi és ezt nem csak a szép emlékek mondatják vele, ha most elővenném, ugyanez lenne a véleményem. Sajnos ilyen filmet nagyon régóta nem képesek gyártani a nagy stúdiók, pedig a titok csak a remek forgatókönyvben és az összeszedett stábban rejlik. Látványra sem lehet panasz, még mai szemmel sem, pedig az átvizsgálós jelenet kivételével a filmben nincs CGI, mindent makettekkel, bábukkal, sminkkel oldottak meg (ez volt az utolsó nagy költségvetésű film, amit így forgattak). Majdnem hibátlan mozi ez, amely egy zseniális rendező keze munkáját dicséri. Őszintén sajnálom, hogy Verhoeven ilyen kevés filmet csinált (a szintén kimagasló Zwartboek volt az utolsó, immár négy éve). Mindenkinek ajánlott, ha esetleg van olyan, aki még nem látta volna.
