1920 január 20.-án látta meg a napvilágot a 20. század egyik legnagyobb filmes zsenije, akinek a nevét minden filmszeretőnek ismernie kell, talán nincs olyan moziimádó, aki életében legalább egy Fellini filmet ne látott volna. Szerető, bár korántsem gondtalan családban nevelkedett, édesanyja, Ida ugyanis elég nagy árat fizetett azért, hogy elszökött apjával Rómából: kitagadták. Ez a malőr aztán a továbbiakra kihatással volt, s bár gyakorlatilag Ida a lehetőségekhez képest mindent megkapott, az életével együtt járó unalommal nem tudott mit kezdeni, persze fia (és két másik gyermeke) iránti szeretete vitathatatlan. Federico gyermekkora és diákévei a Rimini hagyományoknak megfelelően vidáman és gondtalanul teltek, egészen a világháborúig. Történészek elmondásai alapján a két világháború közötti időszak alatt nevelkedett ifjakra négy dolog volt hatással: a család, a templom, az iskola és a fasizmus. Ezt Fellini tagadta, az ő "négyese" egészen másképp hangzott: szex, cirkusz, mozi és spagetti.
Mire a felnőttkor küszöbére ért, realizálódott benne szülei -addigra már végérvényesen- megromlott kapcsolata, melyet tetőzött, hogy apjával szinte idegenek voltak egymás számára. Fellinit azonban hajtotta a kalandvágy, alibiből beiratkozott a Római Egyetem Jogi Karára, persze az előadásokat esze ágában sem volt látogatni, ehelyett megérkezése után rögtön beleszeretett egy prostituáltba. Jellemző, mondhatnánk teljes joggal, no de ne felejtsük, Federico-ról van szó. Rómában aztán újságírónak állt, mely munka révén Aldo Fabrizi varietészínész beajánlotta Mattoli-nak, egy már befutott rendezőnek, aki ifjú tehetségeket keresett, no és itt kezdődik az igazi történet, Fellini igazi karrierjének a kezdete. Boltot nyitott, forgatókönyveket írt és megházasodott: feleségül vette Giulietta Masina-t, akivel 1943-tól egész Federico haláláig egy párt alkottak.
A Fehér Sejk egy fontos mérföldkő volt Fellini életében, hisz ez volt az első önálló munkája, itt tanulta meg a rendezés alapjait és bár hihetetlen, de a rendezőzseni rendesen berezelt az első napján: képtelen volt utasításokat osztogatni. Persze végül egyik napról a másikra összekapta magát és hiba nélkül leforgatták a mozit, melyben felesége is szerepet kapott: ő játszotta Cabiriát, mely karakter annyi lehetőséget hordozott magában, hogy Fellini nem tudott megálljt parancsolni és el kellett készítenie a Cabiria éjszakáit. A Fehér Sejk kapcsán álljon itt egy érdekes történet, mely szintúgy a sors keze és meghatározta Fellini filmjeit, hisz... no de beszéljenek helyettem a sorok...
Hónapokkal a filmforgatás kezdete előtt Fellini a vasútállomáson várakozott, hogy visszautazzon Rómába, amikor egy, pár száz méterrel odébb, a sínek mellett várakozó apró termetű emberre lett figyelmes. "Ez bolond"-gondolta Fellini, s lévén szerette a bolondokat, odasétált hozzá, persze az idegen tudomást sem vett róla, épp elmerülve gondolkodott. Mikor megérkezett a vonat, nem hajtott be az állomásra, hanem négyszáz méterrel korábban állt meg, pont ott, ahol a kisember várta, így Fellinivel ketten elsőként szállhattak be a kocsiba, míg a többi utas dühöngve rohant a szerelvényre az állomásról. Federico megragadta az idegen vállát és így szólt: "Engedje meg hogy bemutatkozzam. Federico Fellini vagyok."-mondta. "Én pedig Nino Rota" válaszolta a férfi. Mint a Casablanca záróakkordja: egy nagy barátság kezdete.
Mire a felnőttkor küszöbére ért, realizálódott benne szülei -addigra már végérvényesen- megromlott kapcsolata, melyet tetőzött, hogy apjával szinte idegenek voltak egymás számára. Fellinit azonban hajtotta a kalandvágy, alibiből beiratkozott a Római Egyetem Jogi Karára, persze az előadásokat esze ágában sem volt látogatni, ehelyett megérkezése után rögtön beleszeretett egy prostituáltba. Jellemző, mondhatnánk teljes joggal, no de ne felejtsük, Federico-ról van szó. Rómában aztán újságírónak állt, mely munka révén Aldo Fabrizi varietészínész beajánlotta Mattoli-nak, egy már befutott rendezőnek, aki ifjú tehetségeket keresett, no és itt kezdődik az igazi történet, Fellini igazi karrierjének a kezdete. Boltot nyitott, forgatókönyveket írt és megházasodott: feleségül vette Giulietta Masina-t, akivel 1943-tól egész Federico haláláig egy párt alkottak.
A Fehér Sejk egy fontos mérföldkő volt Fellini életében, hisz ez volt az első önálló munkája, itt tanulta meg a rendezés alapjait és bár hihetetlen, de a rendezőzseni rendesen berezelt az első napján: képtelen volt utasításokat osztogatni. Persze végül egyik napról a másikra összekapta magát és hiba nélkül leforgatták a mozit, melyben felesége is szerepet kapott: ő játszotta Cabiriát, mely karakter annyi lehetőséget hordozott magában, hogy Fellini nem tudott megálljt parancsolni és el kellett készítenie a Cabiria éjszakáit. A Fehér Sejk kapcsán álljon itt egy érdekes történet, mely szintúgy a sors keze és meghatározta Fellini filmjeit, hisz... no de beszéljenek helyettem a sorok...
Hónapokkal a filmforgatás kezdete előtt Fellini a vasútállomáson várakozott, hogy visszautazzon Rómába, amikor egy, pár száz méterrel odébb, a sínek mellett várakozó apró termetű emberre lett figyelmes. "Ez bolond"-gondolta Fellini, s lévén szerette a bolondokat, odasétált hozzá, persze az idegen tudomást sem vett róla, épp elmerülve gondolkodott. Mikor megérkezett a vonat, nem hajtott be az állomásra, hanem négyszáz méterrel korábban állt meg, pont ott, ahol a kisember várta, így Fellinivel ketten elsőként szállhattak be a kocsiba, míg a többi utas dühöngve rohant a szerelvényre az állomásról. Federico megragadta az idegen vállát és így szólt: "Engedje meg hogy bemutatkozzam. Federico Fellini vagyok."-mondta. "Én pedig Nino Rota" válaszolta a férfi. Mint a Casablanca záróakkordja: egy nagy barátság kezdete.
folytatása következik...