Juan José Campanella,, aki Amerikában leginkább sorozatok (House, Law & Order) rendezésével vált többé kevésbé ismertté, Argentínában nagy népszerűségnek örvend, s az idei Oscar-díj kihirdetésével örökre beírta magát a filmtörténelem nagykönyvébe, s köszönhetően az odaítélt díjnak, talán még többen megnézik a filmet, melyről -s talán most érzek ilyet először- nem lesz könnyű írnom. Egyfelől nagyon átgondolandó mennyire merüljek bele a részletekbe és mennyit hagyjak meg a megnézésre, másfelől nehéz írni valamiről...ami ennyire hibátlan. Campanella amellett hogy rendezőként jegyzi a filmet, íróként is közreműködött, méltán lehet hát büszke arra amit alkotott, s figyelem, aki teheti nézze meg, ígérem igazi kuriózumot fog látni.
Amellett merem ezt ennyire simán leírni, hogy tulajdonképpen túl nagy történések nem mennek végbe a bő két óra alatt. Nem, a titok nem ebben rejlik, s hogy miben, azt nem tudnám tárgyiasítani. Mikor a végére értem a Szeme Titkai-nak, az jutott eszembe: ez pontosan olyan nyomott hagyott bennem, mint a Gyertyák csonkig égnek. Hogy miért? Erre nem tudok válaszolni. Tény azonban, hogy mindkét említett mű, még ha oly távol is állnak egymástól, vitathatatlanul zseniálisak.
Amellett merem ezt ennyire simán leírni, hogy tulajdonképpen túl nagy történések nem mennek végbe a bő két óra alatt. Nem, a titok nem ebben rejlik, s hogy miben, azt nem tudnám tárgyiasítani. Mikor a végére értem a Szeme Titkai-nak, az jutott eszembe: ez pontosan olyan nyomott hagyott bennem, mint a Gyertyák csonkig égnek. Hogy miért? Erre nem tudok válaszolni. Tény azonban, hogy mindkét említett mű, még ha oly távol is állnak egymástól, vitathatatlanul zseniálisak.
1985-ben járunk, Benjamín Esposito (Ricardo Darín) a harmincas évei végén járó ügyész és beosztottja, -aki egyben a legjobb barátja is- Pablo Sandoval (Guillermo Francella) új főnököt kapnak, a frissen diplomázott, gyönyörű és biztos családi háttérrel rendelkező Irene-t (Soledad Villamil). Már az első találkozásukkor fellobban a szerelem Irene és Benjamin közt, azonban az eltelt 25 év alatt egyszer vallják be érzéseiket. Ugrunk az időben, immáron a jelenbe, Benjamin megőszült hajú, nyugdíjazták és egyedül él. Egyetlen célja, hogy megírja a regényt, élete visszatekintését; a regényt arról az ügyről, ami negyed évszázadon keresztül sem hagyja nyugodni. Azt, hogy mire képes az igazi, mindent elsöprő szerelem, Benjaminnak 25 évbe telik megtanulni és így talán, persze csak talán, a saját érzéseinek sem kell gátat szabnia és sikerül pontot tennie az életén átívelő bűntényre.
El secreto de sus ojos értékelés. Nehéz lesz. Képtelenség bármi negatívumot felhozni a filmmel kapcsolatban. Amit külön ki kell emelnem, az Ricardo Darín játéka, ha ő Amerikában született volna, már rég világsztár lenne, egyszerűen abszolút kedvenc. A másik amit meg kell említenem, az a hangulat. Beránt és ott tart, kicsit könnymorzsolós véggel (nem a legvégére gondolok). No meg ott a liftes jelenet. No meg ott a kis ház...no meg ott a... tíz pont. Hihetetlen filmélmény volt, ami jó pár napig kattogni fog a fejemben. Ez nem az erősen ajánlott kategória, ez a must see kategória minden filmszeretőnek.
a tovább mögött megtalálod a trailert...
a tovább mögött megtalálod a trailert...